Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXIV. kötet (Budapest, 1932)
Magánjogi Döntvénytár. 145 Azt a ténymegállapítást viszont, hogy az előző bérlő a fentebb említett elsőbbségi jogával kellő időben élt és ezt az alperes a felperesnek szintén tudomására hozta, a felperes vitássá sem tette. E tényállás mellett pedig a fellebbezési bíróságnak a kártérítési igényt elutasító döntése megfelel az anyagi jognak is. Téves ugyanis felperesnek a felülvizsgálati panaszban kifejtett az az álláspontja, hogy a bontó feltétel beálltával járó kockázatot az alperesnek kell viselnie, mert ő okszerűen feltehette az alperesről, hogyha a bérletre vele is szerződött, ennek megvalósulása elől az említett akadályt el fogja hárítani. A bérlet tárgyával rendelkező félnek az az előzetes kijelentése ugyanis, hogy a rendelkezési joga nem feltétlen, mert az harmadik személy javára fennálló elsőbbségi joggal korlátozva van, az ekként tájékoztatott másik ügyleti féllel létesített szerződést bontófeltétel mellett kötötté teszi. Ez pedig az anyagi jog szerint azzal a következménnyel jár, hogy még ha egyébként az ügylet valóban létesült is, a bontófeltétel beálltával együtt járó kockázat — eltérő kikötés nélkül —• egészben a feltételes jogot szerző félre hárul. = A fejben írt tétel nem azt jelenti, hogy a bérleti szerződés kötelmi hatályosságának szükségképpen és elvileg feltétele az, hogy a bérbeadó a bérleménnyel dologilag rendelkezzék ; itt puszta ügyértelmezési szabályról van szó : nem tehető fel ugyanis, hogy a bérbeadó, aki az elsőbbségi jogra vonatkozó kijelentést megtette, abban az esetben is állni akarta volna a szerződést, ha őt a rendelkezési jog nem illeti meg. 179. /. A szóbeli végrendelet érvényességéhez nem szükséges, hogy a tanuk a végrendelkezéshez előzetesen meghívassanak, hanem csak az, hogy a tanuk a végrendelkezés egész folyama alatt együttesen jelen legyenek. — //. Az sem érvényességi kellék, hogy a végrendelkező nyilatkozatát kifejezetten szóbeli végrendeletnek jelentse ki, hanem elegendő olyan kijelentés, amelynek alapján meg lehet állapítani, hogy az örökhagyó a tanuk előtt tett kijelentését szóbeli végrendeletének kívánta tekinteni. (Kuria 1931> gzept> 16 P i 3228/1929. sz.) = Ad I. : Lényegileg így : Dtár 3. f. XXVI. 157. — Ad II. : PHT. 259. sz. E. H.; Mjogi Dtár XI. 35., VI. 197., XIV. 64., XVIII. 27., 57.; Jogi Hirlap I. 630. (ellenkező a régi gyakorlat). 180. /. Az ajándékozási szerződésnek durva hálátlanság okából hatálytalanítását lehet kérni, ha a megMagánjogi Döntvénytár. XXIV. 10