Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXIV. kötet (Budapest, 1932)

Magánjogi Döntvénytár. 137 ut án oly függő helyzetben volt, hogy az alpereseket olyanoknak kell tartani, mint akik ezt a függő helyzetet kihasználva vették igénybe meg nem felelő ellenértékért a felperes szolgálatait és így maguknak aránytalan előnyt szereztek. Az állandó bírói gyakorlat szerint a kizsákmányoló ügyletek semmissek. Ebből folyóan a szerződésnek módosított feltételei nem jöhetnek figyelembe s ezek helyett az eredeti megállapodás tartalma az irányadó. Ezekből folyik, hogy a felperesnek a szolgálat megszűnéséig az alperesektől díjazás jár, tekintet nélkül, hogy a szolgálat milyen okból szűnt meg. = Ad I. : A munkakör és a munkaidő megjelölése nem a szolgálati szerződés különös essentialéja, hanem a szolgáltatás határozottságának általános kötelmi jogi alaptételéből következik. A határozottságnak csak meghatározhatóságnak kell lennie ; az utóbbinak mértéke pedig, a dolog természeténél fogva, enyhébb a háztartási szolgálatoknál. 166. /. A szülök és gyermek közt létrejött vagyoni juttatásra vonatkozó szerződést nem teszi visszterhessé az a körülmény, hogy a fiú a szerződés létrejötte előtt, bár huzamosabb ideig, az ajándékozó szülők gazdaságában fejtette ki tevékenységét. — II. Az ajándékozást durva hálátlanság miatt vissza lehet vonni, ha a megajándékozott az ajándékozót vagy annak hozzátartozóját gonosz szándékkal személyében súlyosan megsérti. (Kúria 1931. jún. 23. P. III. 5823/1930. sz.) = «Súlyos sértések*: a kitagadási okok (Dt. 3. f. XXVI. 7.), élelmezés elmulasztása (Dt. 3. f. XXVII. 112.), durva bántalmazás (Mjogi Dtár IV. 111., XII. 61.), becsületsértés (Mjogi Dtár VII. 213.), gondozás elhanyagolása (Mjogi Dtár XIII. 65.), életközösség megszakítása (Mjogi Dtár XIX. 99.), «erkölcsi méltatlanság* (Jogi Hirlap III. 435.), büntető feljelentés (Jogi Hirlap III. 332.) stb. 167. Tulajdonközösség megszüntetése iránti perben az összes telekkönyvi tulajdonosok perbenállása a felek egyező előadása alapján nem, hanem csakis megfelelő okiratból és nevezetesen az ingatlanra vonatkozó hiteles telekkönyvi kivonatból állapítható meg. (Kúria 1931. máj. 20. P. V. 2533/1929. sz.) = Minthogy a perbenállás követelménye független a felek perjogi Tendelkezési jogától, a perbenállás igazolása tekintetében sem érvényesülhet a tárgyalási elv.