Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXIV. kötet (Budapest, 1932)

112 Magánjogi Döntvénytár. azok az ügyek nem is az alperes, de D. Hussein nevében voltak folyamatban, még nem következik, hogy a felperes az alperestől ez ügyeknek D. Hussein képviselőjeként való ellátására irányuló külön megbízást nem kapott. Következőleg a fellebbezési bíró­ság, amely az erre nézve felhívott okiratok tartalmáról sem nyilatkozott, a felperes által állított és bizonyítani célzott ügydöntő körülményre a bizonyítást eljárási szabály sértésével nem rendelte el, illetve nem foganatosította. = A döntésből teljes tisztasággal domborodik ki az abszolút kihatású, igazoló meghatalmazásnak és a belső, kötelmi viszonyt létesítő megbízásnak a különbsége s főleg a különbségnek egyik legfontosabb következménye : a megbízott díjazást a pusztán megbízótól is követelhet. 139. /. Az engedményről való értesítés egyaránt származhatik az engedményezőtől és az engedményestől. — II. Azonban az engedményestől eredő puszta értesítést az adósok nem kötelesek elfogadni, hanem követelhetik az engedményezés igazolását. — III. Ha azonban ezt nem követelték és az értesítést minden ellenvetés nélkül ki­fejezetten tudomásul vették, utólag már nem hivatkoz­hatnak az igazolás hiányára. (Kúria 1931. máj. 29. P. V. 5492/1929. sz.> Indokok : A kereset szerint az alperesek K. Józsefnek és feleségének velük szemben fennállott és felperesre engedménye­zett követelése jogcímén a felperesnek 64,000 pengő tőkével és ezután 1929. április 15-től járó 10 °/0-kamattal adósai, ezt az engedményezést az alperesek a C) alatti megállapodásban tudo­másul vették, a reá átruházott követelésnek 1929. április 15-én megfizetését egyetemlegesen kötelezték, amiért a felperes kérte az alpereseket e tőke, annak kamata és a perköltség megfizeté­sére egyetemlegesen kötelezni. A megállapított és meg nem támadott tényállás szerint az alperesek a C) alatti megállapodás másolatának az eredetivel azonosságát beismerték (3. sorszámú jegyzőkönyv), e megálla­podás szerint tudomásul vették, hogy K. József és neje a 86. sz. tkvben foglalt ingatlanokra a 2592/1927. tkvi sz. végzéssel javukra 63,200 pengő s jár. erejéig bekebelezett jelzálogjogot a követeléssel együtt a felperes javára engedményezte s az alpe­resek ezen, a felperesre engedményezett 64,000 pengőnek 1929. április 15-éig a felperes részére megfizetését feltétlenül és egyetemlegesen kötelezték.

Next

/
Oldalképek
Tartalom