Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXIV. kötet (Budapest, 1932)

Magánjogi Döntvénytár. 113 Mivel e szerint a tényállás szerint az engedményről az adósokat, az alpereseket az engedményes, a felperes értesítette, az értesítést az alperesek kifogás nélkül tudomásul vették és az anyagi jog értelmében (. . . Mint a fejben I—III. alatt . . .) alaptalan az alpereseknek ama- felülvizsgálati panasza, hogy a fellebbezési bíróság jogszabálysértéssel mellőzte az engedményezés megtörténte igazolásául szolgáló engedményi okiratnak a per irataihoz csatolását s ennek hiányában a felperes nem igazolta a kereseti jogosultságát. = Ad I.—II. : Ugyanígy : MTK. jav. 1224. §. — Ad III. : A MTK. jav. szerint (id. §) az értesítés csak akkor hatálytalan, ha azt az adós az igazolás hiánya miatt azonnal visszautasítja ; •— tehát általában véve az engedményestől származó nem igazolt értesítés kifejezett tudomásulvétel nélkül is hatályos. 140. I. A 39. sz. polgári teljes-ülési határozatnak a bírói letétbehelyezésre vonatkozó része csak arra az esetre szól, ha a felek közt az ingatlan átruházásának jeltételeit tüzetesen meghatározó szerződés nem jött létre. — II. Amíg a bekebelezett jelzálogos követelések rendezésére szükséges összeg megközelítőleg sem számítható ki, a vevő a vételárra fizetést eszközölni vagy azt bírói letétbe helyezni nem tartozik. ^Kúria 1931 5 p VL 7903/193o. sz \ Indokok : Ha a tulajdonos és a vevő között az ingatlan átruházásának feltételeit tüzetesen meghatározó szerződés jön létre, a felek közötti jogviszony elbírálásánál egyedül ez az irányadó. Az adott esetben a peresfelek között létesült A) alatti szerződés és az annak kiegészítő részét tevő B) alatti «megállapodás» nem vitás tartalma szerint a szerződő felek részletesen intézkedtek aziránt, hogy az eladott házas belsőséget a felperes 1925. augusztus 1. napjáig tehermentesíteni tartozik, amit ha a kitűzött határnapig nem teljesítene, a vevő alpereseknek jogukban áll a még náluk levő hátralékos búzamennyiségből annyit visszatartani, amennyi a tehermentesítésre szükséges. A fenti határidőben az alpereseknél a vételárból 10 l/2 vágón búza volt még fizetetlenül, s miután a felperes a tehermentesítési kötelezettségének ezideig egyáltalán meg nem felelt, az alperesek a fizetési határnapok 1925. augusztus 31-én a hátralék kiszolgáltatását megtagadták azért, mert az ingatlanokat terhelő igen nagyszámú zálogjog rendezésére és törlésére szükséges összeg megközelítőleg sem volt kiszámítható. Ezért a fellebbezési bíróság az ítéletében helyesen felhozott Magánjogi Döntvénytár. XXIV. 8