Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXIV. kötet (Budapest, 1932)

Magánjogi Döntvénytár. 103 126. /. Az ideiglenes és a végleges ingatlan-adásvételi szerződés alakszerűségét önállóan kell elbírálni; a végleges szerződésen hiányzó aláírást nem pótolja az, hogy az aláírás az ideiglenes szerződésen megvan. — II. Az ingatlan tényleges átvétele és a felszerelésről készült leltár aláírása az írásbeli szerződés hiányát nem pótolja. (Kúria 1931. márc. 24. P. V. 2834/1929. sz.) Indokok : Az irányadó tényállás szerint az adás-vétel tárgyában létesült B) alatti előzetes megegyezést az eladók közül a másodrendű felperes, a C) alatti «Végleges szerzó'dés» című okiratot pedig a vevők közül a másodrendű alperes nem írták alá. \ Az elsőbíróság indokainak átvételével s ekként a 4420/1918. M. E. sz. rendeletre való utalással helyesen fejtette ki a fellebbezési bíróság, hogy ezen aláírási hiány miatt a felek között érvényes ingatlan adás-vételi ügylet nem jött létre. Miután úgy & B) alatti, mint a C) alatti önmagában különálló s az egyezkedés külön mozzanatát feltüntető okirat, mindegyikkel szemben önállóan kell elbírálni, hogy a 4420/1918. M. E. sz. rendelet értelmében az érvényességi kellékek fennforognak-e. Nem helytálló tehát az az érvelés, hogy másodrendű alperesnek a B) alatti előzetes megegyezésen foglalt aláírása pótolja aCJ alatti végleges szerződésen hiányzó aláírását, éspedig annál kevésbbé, mert a B) alatti nem foglal magában az eladók részéről eladási ügyleti kijelentést és mert a másodrendű alperes védekezése szerint a C) alatti aláírását az általa kifogásolt fejlemények folytán tagadta meg. Az, hogy az elsőrendű alperes a felszerelésről készült leltárt aláírta, hogy az alperesek birtokba léptek és másodrendű alperes átalakítást is rendelt, valódiság esetén sem ügydöntő, mert a felhívott rendelet az ingatlan adás-vételi ügylet érvényét az írásbafoglaláshoz kötvén, ezzel a kényszerítő jogszabállyal szemben az ilyen cselekmények nem jogalkotó tények s nem pótolják az írásbeli alakszerűség hiányát. Nem sértett tehát a fellebbezési bíróság jogszabályt, amikor ezekre a körülményekre se rendelte el a bizonyítást. = Az «ideiglenes szerződési) kiállítása nem ingatlant elidegenítő jogügylet kötése, s így az abban tett nyilatkozat nem ily jogügyleti akaratkijelentés. V. ö. MTK. jav. 926. §. — L. még Mjogi Dtár XXI. 6». és XXIII. 111.