Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXIV. kötet (Budapest, 1932)

102 Magánjogi Döntvénytár. a vevők közül ebből az okból, de meg azért is, mert az állványok alatt való járásnál a bepiszkításnak ki voltak téve, az építkezés alatt elmaradtak. E megállapításokból okszerűen az következik, hogy az építkezéssel és tatarozással összefüggésben a felperesnek egyrészt az áruk megrongálódásában, másrészt az üzleti forgalma apadásában megnyilvánuló kára valóban keletkezett. Az elől kiemelt anyagi jogszabály értelmében tehát a felperesnek a fellebbezési bíróság ellenkező döntésével szemben előterjesztett az a felülvizsgálati kérelme, hogy ezért a kárért az alperes kártérítési felelőssége megállapíttassék, jogos. Nincs azonban alapja a felperes felülvizsgálati panaszának abban a részében, amely megtámadta a fellebbezési bíróságnak azt az álláspontját is, amely szerint nem találta kötelezhetőnek az alperest a lelépésért, valamint nem a tulajdonos, hanem csupán a felperes üzleti érdekeinek az előmozdítására tett beruházásért és a szerződés időelőtti megszűnéseért felszámított kár megtérítésére. Az ügylet létesítésére és foganatbavételére tett kiadásoknak, valamint a szerződés időelőtti megszűnéséből származtatott kárnak a megtérítését ugyanis a felperes csak akkor követelhetné, ha az időelőtti megszűnésre nem az ő szerződésellenes magatartása adott volna okot. Ebben az esetben azonban nem vitás tényállásként az van megállapítva, hogy a felek közti bérleti viszony bírói határozat folytán azért szűnt meg, mert a bérlő a bérfizetési kötelezettségének nem tett eleget. A bérfizetés körüli késedelemnek a korábbi ítéletben már kimondott azt a következményét pedig, hogy a szerződés megszüntetésének a felperes szerződésellenes magatartása az oka, a jelen kártérítési perben nem teheti vitássá a felperes egyedül azon az alapon, hogy neki a bér esedékességekor annak úgy az alapjára, mint összegére nézve még vitás igénye volt ; mert a bérlő bérfizetési kötelezettségének szerződésszerinti teljesítése alól nem mentesül akkor sem, ha a bérbeadóval szemben kártérítést vél érvényesíthetőnek. = Ad. II.: A döntésből következtethetőleg a kir. Kúria a beszámítás feltételéül a likviditást is megkívánja. A MTK. jav. 1267. §-a az újabb kódexek túlnyomó részével (német polg. törvénykönyv 387., svájci kötelmi jogi törvény 131. §-a stb.)e gyezően ezt a kelléket mellőzi. A Pp. 389. §-a a likviditást csak mint az együttes tárgyalás perjogi feltételét kívánja meg; a nem likvid ellenkövetelés beszámításának perjogi szabályozása a beszámítás anyagijogi lehetőségét feltételezi.