Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXIV. kötet (Budapest, 1932)

Magánjogi Döntvénytár. 101 A telekkönyvi rendtartás 56. §-a értelmében azonban a szóbanforgó ingatlan megosztásához és annak telekkönyvi keresztülviteléhez Budapest székesfőváros közigazgatási hatósági engedélye szükséges, mert e nélkül a szóbanforgó ingatlan megosztása telekkönyvileg keresztül nem vihető'. A felperes a közigazgatási hatóság hozzájárulását mindezideig nem igazolta, ennek hiányában pedig az adott esetben a kereseti kérelem tárgyában végrehajtható ítélet hozható nem volt . A per érdeméhez tartozik ugyanis az adott esetben az a kérdés, hogy a közigazgatási hatóság a természetbeni megosztáshoz hozzájárult légyen, ezért a kérdés a perben bírálandó el, annak tisztázása végrehajtási eljárás során helyt nem foghat. = A közigazgatási engedély tehát a megosztással történő megszüntetésnek anyagijogi előfeltétele. 125. /. A szerződésből a bérlő javára az ügylet természeténél fogva is fennálló jogok miatt a bérbeadó tulajdonost a tulajdonjogból eredő jogok korlátlan gyakorlása a bérlő irányában és érdekei rovására nem illeti meg. — 77. A bérlő bérfizetési kötelezettségének szerződés szerinti teljesítése alól nem mentesül akkor sem, ha a bérbeadóval szemben alapjára és összegére nézve vitás igénye van. (Kúria 1931. febr. 26. P. VI. 4016/1929. sz.) Indokok : A bérbeadó a bérlet tárgyának a szerződésszerű célra való használhatóságáért feleló's. Ezt a jogszabályt a perben adott esetre alkalmazva, amidőn a bérlet tárgya egy részében nyílt kereskedés folytatására szolgáló helyiség volt, kétségtelen, hogy amennyiben az utóbb említett helyiségnek az alperes által is ismert szerződésszerű használatát az alperes tulajdonosnak a bérlet tárgyával tett rendelkezése — habár időlegesen is — lényegesen gátolta, az alperes a bérlőnek az ebből előállott kárát megtéríteni tartozik. A bérbeadó kártérítési felelősségét kizáró körülményként nem hivatkozhatik sikerrel arra, hogy csupán a tulajdonosi minőségéből őt megillető joggal élt akkor, amidőn az épület tatarozását és arra egy újabb emelet építtetését elvégeztette, mert (. . . Mint a fejben I. alatt . . .). A fellebbezési bíróság panasszal meg nem támadottan megállapította, hogy a perben körülírt építkezésnél a por- és homokhullás olyan mérvű volt, amilyen a hasonló építkezéseknél általában lenni szokott és hogy a por és piszok az alperes üzletébe is behúzódott és ott a szabadon elhelyezett árut ellepte és sokan