Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXIV. kötet (Budapest, 1932)

100 Magánjogi Döntvénytár. kiadni felpereseknek a közte és másodrendű alperes közt létrejött szerződés érvénytelenítése iránt fennálló jogát is. Minélfogva az elsőrendű alperes jogán, annak korlátai közt, mint az elsőrendű alperes különös jogutódai, a felperesek a, másodrendű alperes tulajdonjogának törlését az említett esetben annyival inkább kérhetik, mert a perbeli cselekvőképességgel bíró elsőrendű alperes a perben kifejezetten hozzájárult a felperesek ilyirányú kereseti kérelmének a teljesítéséhez, tehát e részben perjogi akadály sem forog fenn. A felperesek e kereseti kérelmének a megítélhetőségét nem érinti az a tény, hogy a felperesek keresetüket az elsőrendű alperes javára 1924. évi november hó 22-én és 1924. évi december hó 4-én foganatosított tulajdonjogi bejegyzések megtörténte, illetve ama kérvények benyújtása után, amelyek alapján az elsőrendű alperes törölni kért tulajdonjog bekebelezéseit elrendelték, csupán 1928. évi június hó 4-én, tehát a 947/1888. számú rendeletben megszabott határidők leteltével tették folyamatba, mert az elsőrendű alperest a másodrendű alperessel, mint közvetlen szerződő féllel szemben, a szerződés érvénytelenítésének joga 32 éven belül megilleti s így megilleti e jog az általános elévülési határidőn belül a felpereseket is, mint az elsőrendű alperes jogutódait. A kifejtettek szerint a fellebbezési bíróság a felpereseknek arra irányuló kereseti kérelme elbírálásánál, hogy az első- és másodrendű alperesek közt létrejött adás-vevési szerződés az elsőrendű alperes elmebetegsége okából érvénytelennek mondassék ki, ügydöntőként jelentkező tényre vonatkozóan nyilván téves következtetéssel és helyt nem álló jogi álláspont alapján mellőzte a felajánlott bizonyítás felvételét, a tényállás tisztázását és megállapítását. = A fejben írt tétel megfelel Grosschmid alapvető kifejtésének : Fejezetek, I. kötet, 8. §, 48. jegyzet. Ugyanígy : Szladits, Dologi Jog, 160. oldal. 124. Az ingatlan megosztásához szükséges közigazgatási engedély igazolása nélkül a bíróság a tulajdonközösség megszüntetését természetbeni megosztással nem mondhatja ki. ^Kúria mi márc> 12 p y 1584/1930. sz.) Ihdokok : A felperes keresetlevele szerint az ott megjelölt 40/74-ed részben az ő, 34/74-ed részben pedig az alperesek osztatlan telekkönyvi közös tulajdonában lévő ingatlanra vonatkozólag a tulajdonközösségnek telekkönyvileg is megszüntetését természetbeni megosztás alapján kérte.