Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXIV. kötet (Budapest, 1932)

Magánjogi Döntvénytár. 83 kezességével biztosított 6000 P tőkeösszegbe legyen betudandó s így az alperes kötelező nyilatkozatának értelme az, hogy az alperes annyiban tartozik a főadósokért fizetni, amennyiben azok a 6000 pengő egész tartozás erejéig fizetési kötelezettségüket a kikötött időpontig nem teljesítenék és nem élhet az alperes azzal a kifogással, hogy a főadósok a tartozásból már annyit kifizettek, amely összeg erejéig a kezesség terjed, mert jogszabály (83. sz. P. H. T.), hogy a kezes a kezességből folyó, őt terhelő kötelezettségnél fogva az elvállalt összeg erejéig a követelésnek azt a részét tartozik kiegyenlíteni, amelyet a főadós meg nem fizetett, amely tehát fedzetet nem nyert. = Ad T. : MTK. jav. 1196. §. — A <ikártalanító kezes» mükifejezés — bevett értelme szerint — nem azonos jelentésű a «közönséges (csupán nem készfizető) kezes» megjelöléssel. L. MTK. jav. 1208. §. — Ad III. : MTK. jav. 1247. §. 105. Az ajándékozás ugyan a betudás elengedését foglalja magában, de a megajándékozott hálátlansága miatt az örökhagyó a betudást elrendelheti. (Kúria 1931. márc. 24. P. I. 2805/1930. sz.) = Minthogy hálátlanság miatt az ajándékozás visszavonható — az örökhagyó, mint /.eresebbet, a betudást is elrendelheti. 106. A Kúria a kötelesrész sérelmével átruházott vagyon értékelésénél a jelenlegi értéket vette alapul, midőn okszerűen feltehető volt, hogy ez az érték az átruházáskori értéknél nem nagyobb és az utóbbi ma már csak nehezen lett volna megállapítható. (Kúria 1931. jan. 13. P. I. 7808/1928. sz.) Indokok : Az örökhagyó és második neje vagyonukat a B. alatt csatolt szerződéssel 1922. évi szeptember hó 4. napján azzal a kijelentéssel ruházták át gyermekeikre, az alperesekre, hogy vagyonuk megőrzésének és gyarapításának alapja az alpereseknek az örökhagyó iparüzemében folytatott tevékenysége volt s ennélfogva az átruházás nem jelent egyebet, mint a vagyon tulajdonjoga tekintetében a jogi állapotnak a tényleges állapottal való összhangbahozatalát. A fellebbezési bíróság meg is állapította s ez a megállapítás nincs megtámadva, hogy az alperesek az átruházás előtt, az 1917. évtől kezdve az örökhagyó iparüzemében dolgoztak, tevékenységük folytán az üzem nagyobbodott és erősbödött, építkezéssel és gépek beszerzésével bővült. Az alperesek azonban nem is állították, hogy a szülők iparüzemében kifejtett tevékenységük díjazását előzetesen kikötötték s ennek a kikötésnek az alapján szüleik ellenében az átruházás idején követelésük állott fenn. Ennek a kikötésnek a hiányát nem pótolja a szülőknek az átruházási 6*