Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXIV. kötet (Budapest, 1932)

80 Magánjogi Döntvénytár. rajzolta meg, az a szakértőbizottságnak abból a véleményéből is kitűnik, hogy az alperesnek az ábrák átvételénél forrásként fel kellett volna említenie a felperes művét. Ezek az ábrák tehát a felperesnek oly önálló, egyéni szellemi alkotásai, amelyekre a szerzői jogi védelem kiterjed. = Ad I.: A mű önállóságára nézve v. ö. Mjogi Dtár III. 121., V. 75. — Ad II. : A szerzői jog nem a gondolatot, hanem a testet öltött gondolatot védi. — Ad III.: Jelentős állásfoglalás a Szjt. 67. §-ának alkalmazási köre kérdésében. Az oktatás céljára készült géprajz nem «írói mü» — reá mégis a Szjt.-nek az írói müvekre vonatkozó szabályai alkalmazandók, mert a mü célja : a gép szerkezetének érthetővé tétele, ugyanaz, mint az ismeretek közlésére törekvő írói müveké. 101. Nem ütközik a jóerkölcsökbe vagy tiltó törvénybe az oly megállapodás, mely szerint a jelzálogos hitelező annak ellenében enged rangsorelsőbbséget, hogy az adós a követelés egy részét bírói egyességben elismeri. (Kúria 1931. ápr. 10. P. V. 3103/1929. sz.> Indokok: A jelzálogos hitelezőnek és a személyes adós telekkönyvi tulajdonosnak az a megállapodása, amely szerint az adós kérelmére a jelzálogos hitelező telekkönyvi elsőbbséget a mellett a feltétel mellett engedélyez, ha bekebelezett és fennálló kölcsönkövetelése egy részét, az őt megelőző rangsorban bekebelezendő új jelzálogjog terjedelmében, az adós bírói egyességben elismeri és hozzájárul ahhoz, hogy az ingóira,, a bírói egyesség alapján, ez a hitelezője e kölcsönkövetelésének egy része, t. i. a bírói egyességben meghatározott összeg erejéig ellene kielégítési végrehajtást vezessen, tiltó törvénybe, a jóerkölcsökbe vagy a közrendbe nem ütközik és — legalább is magában véve —szorult helyzet kizsákmányolásának sem tekinthető. Alaptalan ennélfogva a felperesnek az a panasza, hogy eza megállapodás érvénytelen, ennek folyományaként az A'\. alatti bírói egyességnek joghatálya nincsen és így ezen bírói egyesség alapján ellene az ingóira kielégítési végrehajtást vezetni, a lefoglalt ingóit bírói árverésen elárvereztetni az alperesnek jogában nem állott. 102. Ha a károsító tény egyúttal vagyoni hasznot eredményez, úgy a haszon levonandó és csak a fennmaradó kár térítendő meg. (Kúria 1931 ápr 9 p y 3098/1929 gz>) = «Compensatio lucri cum damno» : Mjogi Dtár XXI. 33., MTK. jav. 1559. § stb.