Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXIV. kötet (Budapest, 1932)

/ Magánjogi Döntvénytár. 81 103. A törvényes képviselőt — bár az ügyletben a maga személyében is résztvett — nem terheli kártérítési felelősség a vele szerződő fél elmaradt hasznáért, ha a gyámhatóságnál az ügylet jóváhagyásának megtagadása érdekében járt el. ^Kúria 1931 márc_ 20 p y 4531/1930 sz) Indokok : A felperes az elsőrendű alperesre vonatkozólag azon az alapon támadta meg felülvizsgálati kérelmében a fellebbezési bíróságnak végítéletét, hogy a fellebbezési bíróság őt az elsőrendű alperessel szemben jogszabályt sértve utasította el az elmaradt haszon címén keresetbe vett követelésével, amely követelését felülvizsgálati kérelmének tartalma szerint is a soroksárpéteri ingatlan időközi értékemelkedéséből •— az ingatlan vételára meg a jelen per megindításakor felperes szerint volt értéke közötti különbözetből — származtatja és így elmaradt haszon címén ezt az ingatlanértéktöbbletet veszi számításba. A felperesnek ez a támadása sikertelen. Igaz ugyan, hogy a fellebbezési bíróság által felhívott 37. sorszámú jegyzőkönyvben foglaltakból nem tűnik ki, hogy a felperes az elmaradt haszon címén érvényesített kárának a megtérítésétől is jogfenntartással elállott, a felperesnek az elvont haszon meg nem ítélése miatti felülvizsgálati támadása mégsem helytálló, mert a felperesnek az elmaradt haszon címén támasztott követelése az elsőrendű alperessel szemben alaptalan. Az A. és B. jelű adás-vételi szerződések tartalma, különösen az A. alatti adás-vételi szerződés 5. pontjában foglalt következő rendelkezés : «a telekkönyvi átíratásra alkalmas okiratot eladók a gyámhatósági jóváhagyás után külön okiratban fogják kiadni» az adás-vételi szerződések egységességére utal, az irányadó tényállás szerint pedig az illetékes veszprémmegyei árvaszék ezeket a szerződéseket nem hagyta jóvá, s nélkül pedig az A. és B. alatti ügyletek a kiskorúak nevében kötött részükben gyámhatósági jóváhagyás hiánya miatt, a nagykorúakat illető részükben pedig az ügylet egységes voltánál fogva nem érvényesek ; és minthogy a gyámhatóság a jóváhagyás megadása vagy megtagadása kérdésében a felek közbenjárásától függetlenül kizárólag a gyámoltak vagy a gondnokoltak érdekeinek szem előtt tartásával határoz és a megtagadás eshetőségével is a szerződő felek számolni tartoznak, az elsőrendű alperest a miatt, hogy ezen szerződések jóváhagyásának megtagadása érdekében járt el a kiskorú gyermekeinek érdekére is Magánjogi Döntvénytár. XXIV. 6