Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXIV. kötet (Budapest, 1932)

Magánjogi Döntvénytár. 73 (Budapesti kir. ítélőtábla 1931. ápr. 23. P. III. 1292/1931. sz.) Indokok: Az alperes 1919. év nyarától 1924. év második íeléig — tehát a felperesnek 1922. évi augusztus hó 20-ik napján született Mária nevű gyermekének vélelmezett fogantatási időszaka alatt is — a felperessel benső' szerelmi viszonyt folytatott s vele rendszeresen nemileg közösült. Alaptalan az alperesnek az a felülvizsgálati panasza, hogy a fellebbezési bíróság megsértette azt az anyagi jogszabályt, mely szerint törvényes gyermek tartásdíjában a természetes apa nem marasztalható, mert a felperesnek Mária nevű gyermeke a keresetlevélhez A. alatt csatolt születési anyakönyvi kivonat szerint törvényes házasságból születettként van ugyan anyakönyvelve, de a felperesnek a világháborúban eltűnt férje A. János a sz—i kir. járásbíróságnak 1928. évi április hó 5-ik napján Pk. 76/1928. sz. alatt kelt végzésével jogerősen holtnak nyilváníttatott s elhalálozásának idejéül 1920. évi december hó 31-ik napja megállapíttatott. A felperes 1922. évi augusztus hó 20-ik napján született Mária nevű gyermekének e vélelmezett fogantatási időszaka tehát nyilvánvalóan a férjnek megállapított elhalálozási napján túli időre esett s így ez a gyermek a felperesnek a holttányilvánított A. Jánossal kötött házasságából nem származhatott. A H. T. 73. §-a értelmében ugyanis a házasság az egyik házastárs halálával megszűnik. Holttányilvánítás esetén pedig az a vélelem irányadó, hogy a holttányilvánított nem élt tovább annál az időpontnál, amely elhúnyta napjául meg van állapítva. Felperesnek az A. Jánossal kötött házassága a fenti törvényes vélelem szermt 1920. évi december hó 31-ik napján a holttányilvánított A. János halálával megszűnt. Ezt a házasságot tehát mindaddig, míg törvényes formák között bizonyítást nem nyer az, hogy A. János holttányilvánítása ellenére is a megállapított elhalálozási nap után továbbra is életben maradt s ezáltal a fenti törvényes vélelem meg nem döntetik, a megállapított elhalálozási napon túl fennállónak tekinteni nem lehet. Következéskép a felperesnek ezen időpont után fogantatott Mária nevű gyermekét sem lehet A. Jánostól törvényes házasságból származottnak tekinteni. Nincsen tehát semmi törvényes jogi akadálya annak, hogy •a kérdéses gyermek tartásdíjában annak a nemzője, azaz természetes apja elmarasztaltassák. Áll ez annyival is inkább, mert a Pp. XII. címében foglalt törvényes rendelkezések alkalmazása tekintetében kialakult állandó bírói gyakorlat értelmében a gyermek törvényességét megtámadó és a törvénytelen származásnak mindenkivel szem-