Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXIV. kötet (Budapest, 1932)

74 Magánjogi Döntvénytár. ben hatályos bírói kimondására irányuló keresetet kizárólag csak a gyermek anyjának a férje jogosult megindítani. Ha tehát akkor, amikor a férj a háborúban eltűnt s még a gyermek fogantatása előtti időponttal holttá is nyilváníttatott, mégis a gyermek a holttányilvánított törvényes házasságából származottnak volna tekinthető, nem lenne senki, aki a gyermek törvényességét jogszerűen és eredményesen megtámadhatná s teljesen el volna zárva annak a lehetősége, hogy a gyermek tartása valakitől, még a természetes apától is törvényes bírói úton kikényszeríttessék. A fentebb kifejtett jogi álláspontnak nem mond ellent a H. T. 74. §-ának az a rendelkezése sem, hogy : «Megszűnik a házasság azáltal is, hogy az egyik házastárs a másiknak holttányilvánítása után házasságot köt, kivéve, ha az új házasságot megkötő felek egyike a házasságkötéskor tudta, hogy a holttányilvánított él»„ Eltekintve ugyanis attól, hogy ez a törvényes rendelkezés a Házassági Törvényben, annak a házasság megszűnésére vonata kozó fejezetében lévén felvéve, az csakis a házassági viszonyra vonatkoztatható és más magánjogi személy- vagy családjogi viszonyra ki nem terjeszthető,, az idézett törvényhelynek abból a rendelkezéséből, hogy a házasság csak akkor szűnik meg az egyik házastárs újabb házasságkötése által, ha úgy ő, valamint a vele újabb házasságot kötő társa, ezt az újabb házasságot jóhiszeműen kötötték s egyikük sem tudta, hogy a holttányilvánított korábbi házastárs holttányilváníttatása ellenére a valóságban még életben van, következik, hogy ha az újabb házasságra lépő felek rosszhiszeműen, a holttányilvánított korábbi házasfél él étben lét ének a tudatában kötötték az újabb házasságot, akkor a korábbi házasság nem szűnik meg, hanem a rosszhiszeműen kötött újabb házasság lesz érvénytelen, míg ellenben ha a felek az újabb házasságot jóhiszeműen kötötték, akkor a holttányilvánítottal kötött előbbi házasság »ezzel az újabb házasságkötéssel végleg megszűnik és fel nem éled akkor sem, ha utóbb a holttányilvánított korábbi házastárs életben előkerül. Nyilvánvaló ebből, hogy a H. T. 74. §-ának fentebb idézett rendelkezése csupán arra az esetre vonatkozik, ha az egyik házastárs holttányilvánítása után mégis mindkét házastárs — tehát a holttányilvánított is — a másik házastársnak újabbi házasságkötésekor valóságban életben van. Erre mutat különben az idézett törvényhelynek az a kitétele is, hogy : «Megszűnik a házasság az által is» stb. Tehát a H. T. 74. §-a a házasság megszűnésének a 73. §-ban foglalt két esetén, vagyis az egyik háztartás halálának és a házasság bírói felbontásának esetén kívül egy harmadik ténykörülményt is