Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXIV. kötet (Budapest, 1932)

72 Magánjogi Döntvénytár. X. számú véghatározatában utal is arra, hogy a közigazgatásban kifejlődött gyakorlat szerint (. . . Mint a fejben I. alatt . . .). A m. kir. belügyminiszter az 1877 : XX. tc. jogkorlátozó és a korlátozásokat megszüntető egész rendszerével összhangban mutat reá arra is, hogy (. . . Mint a fejben II. alatt . . .) E jogi nézőpontból logikai kényszerűséggel foly, hogy amint az érdekelt atya az 1877 : XX. tc. 22. §-a értelmében az atyai hatalom megszüntetése kérdésében a bírósághoz fordulhat, úgy (. . . Mint a fejben III. alatt . . .). Ennek nem lehet akadálya, hogy a Pp. XIII. címének 3. fejezete c^iak : «xz atyai hatalom megszüntetésének megtámadásán szabályozza, mivel az eljárási szabályok alkalmazkodtak az 1877 : XX. tc. 22. §-ának szóhangzatához, de mivel a fenti tényállás szerint az atyai hatalom visszaállításának kérdésében kifejlődött közigazgatási gyakorlat szerint a gyámhatóság az 1877 : XX. tc. 22. §-ban foglalt rendelkezés joglogikai folyományaként a szükséghez képest esetleg ismételten előterjesztett kérelem felett — kifejezett törvényes rendelkezés hiányadacára — érdemben kell hogy határozzon, ugyané gondolatmenet logikai folyamányaként és az 1877 : XX. tc. 22. §-ának kiegészítő magyarázata folytán a bíróság is az atyai hatalom visszaállítása kérdésében a gyámhatóság elutasító határozatának jogerőre emelkedésétől számított három hónapon belül előterjesztett keresetet érdemben el kell hogy bírálja. Mindezekre tekintettel a fellebbezési bíróság ítélete, amely lyel az atyai hatalom visszaállítását megtagadó gyámhatósági határozat megtámadására irányított pert a Pp. 180. § 1. pontja alapján megszüntette, megváltoztatandó és az eljárt fellebbezési bíróság az ügy érdemi elbírálására utasítandó volt. = A határozat tételes jogunkban nem szabályozott státusper lehetőségét ismeri el : az atyai hatalom visszaállítását megtagadó gyámhatósági határozat megtámadását. — Ez természetesen nem jelenti a megszüntetés megtámadására szabott perindítási határidő önkényes meghosszabbíthatását a visszaállítás ismételt kérelmezése révén, mert ebben a perben csak a meg szüntetés óta felmerült okokat lehet felhozni. Egyébként a döntés elvi helyessége rendkívül problematikus ; a megszüntetett atyai hatalom visszaállítását a MTK. javaslata is a gyámhatóság diszkréciós elhatározására bízza, amellyel szemben nincsen bírói jogvédelem (270. § ut. bek.). 94. A férjet holtnaknyilvánító határozatban megállapított elhalálozási időpontot követően 302. napon túl született gyermeket törvényes házasságból származónak vélelmezni nem lehet mindaddig, amíg a halál vélelmét meg nem döntötték.