Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXIV. kötet (Budapest, 1932)

Magánjogi Döntvénytár. 71 az alperes oly ingatlan illetőségeket is ruházott át az A. alatti szerződéssel a felperesre, amelyek a szerződés létesítésekor nem voltak az ő telekkönyvi tulajdonai, illetve amelyekből az alperes illetősége nem érte el az átruházott területmennyiséget. Minthogy nincs adat arra, hogy az alperes ezeket az illetőségeket időközben tulajdonjogilag megszerezte volna s hogy azok megszerzésére az A. alatti szerződésben kötelezettséget vállalt volna, annak folyományaként, hogy a felek közt ajándékozott felperesnek van haszna s így a méltányosság következménye, hogy az ajándékozó a szerződésből folyó kötelezettségei tekintetében enyhébb elbánásban részesüljön, mint más adós, nem sért anyagi jogszabályt a fellebbezési bíróságnak az a döntése, amellyel a felperest ez illetőségek telekkönyvi tulajdonjogának szolgáltatására irányuló keresetével elutasította. Ugyanis (. . . Mint a fejben . . .). Következésképpen ez illetőségek szolgáltatása tekintetében az alperest a szavatosság nem terheli. = Ingyenes ügyleteknél a felelősség és a szavatosság mértéke a római jog nyomán a legtöbb jogrendszerben enyhébb, mint visszterhes ügyleteknél (1. a polg. tvkönyv tervezetének indokolását, IV. kötet, 198—199. old.). A MTK. jav. 1451. § szerint az ajándékozó csak szándékos és súlyosan gondatlan elhallgatás esetén tartozik felelősséggel az elhallgatással okozott kárért. A fenti döntés voltakép ügyletértelmezés a szolgáltatási képtelenség esetére. 93. I. A gyámhatóság a megszüntetett atyai hatalmat visszaállíthatja, ha az az ok, amely az atyai hatalom megszüntetését indokolttá tette, meg szűnt. —//. Az érdekelt atya a megszüntetett atyai hatalom visszaállítását megfelelő tényállás alapján a gyámhatóságnál ismételten kérheti. — III. Az atyai hatalom visszaállítása kérdésében is az érdekelt atya a bíróság döntését igénybe veheti. (Kúria 1931. márc. 30. P. III. 3949/1930. sz.) Indokok: Az 1877 : XX. tc. 22. §-a esetében az atyai hatalom megszüntetése a gyámhatóság hatáskörébe tartozik, azonban ha az atya a gyámhatóság határozatában meg nem nyugszik, az atyai hatalom megszűnésének kérdésében a bíróság dönt. A törvény nem reudelkezik a megszüntetett atyai hatalom visszaállításáról, azonban a magyar jog rendszere nem ismeri a személyiségi jogok végleges, holtig tartó korlátozását s így ennek a jogelvnek a szükségszerű folyományaként a m. kir. belügyminiszter 1928. évi szeptember hó 3-án kelt 263,988/1928.