Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXIII. kötet (Budapest, 1931)

Magánjogi Döntvénytár. 67 pot helyreállításának van helye, amelynél mindenik fél tartozik kiadni azt, amit az ügylet folytán felvett vagy amivel gazdagodott. Miután a fellebbezési bíróság, álláspontjából kifolyólag, az előbbi állapot helyreállításának kérdésével és az alperes viszontkeresetével nem foglalkozott, vonatkozóan tényállást meg nem állapított : az ügy a jelen állásában végeldöntésre nem alkalmas, miért is azt a felperes felülvizsgálati kérelme következtében a kir. Kúria a Pp. 543. §-a értelmében a rendelkező rész szerint feloldotta. = A Kúria a «venire contra factum proprium» tételével szemben a gondnoki kötelességre hivatkozik. Kérdéses, hogy az utóbbinak következményei harmadik személlyel szemben ilyen terjedelemben alkalmazhatók-e? V. ö. Mjogi Dtár XVI. 37., mely szerint a gondnok a jóváhagyó határozat ellen jogorvoslattal akkor is élhet, ha a jóváhagyást maga kérte. 49. /. Az ingatlanra bejegyzett haszonélvezeti jog megszűntével az arra szerzett jelzálogjog hatályát veszti. — II. Haszonélvezeti jogra szerzett jelzálogjog már a szerzéskor is hatálytalan, ha a haszonélvezeti jog már akkor nem áll fenn, noha telekkönyvi kitörlése elmaradt. (Kúria 1929. dec. 9. P. I. 584/1928. sz.) Az ingatlanra bejegyzett haszonélvezeti jog megszűntével az arra szerzett jelzálogjognak a tárgya (a zálog) elenyészik, következőleg ez a jelzálogjog többé nem érvényesíthető, hatályát veszti. A telekkönyv tartalmába vetett bizalom s a jelzálogszerzésnek ezzel összefüggő jóhiszeműsége a kérdés eldöntését nem befolyásolja, mert a haszonélvezeti jog megszűnése nem függ annak a telekkönyvi kitörlésétől. Vagyis a bekebelezett haszonélvezeti jogra szerzett jelzálogjog nemcsak utóbb válhatik hatálytalanná, t. i. ha a haszonélvezeti jog, amelyre a jelzálogjogot bekebelezték, a jelzálogjog szerzése után, de a jelzálogos követelés kielégítése előtt megszűnik, hanem lehet az ily jelzálogjog már a szerzéskor is hatálytalan : ha a haszonélvezeti jog már akkor nem áll fenn, noha telekkönyvi kitörlése elmaradt. Az ellenkező jogi álláspont, neveztesen az, hogy a bekebezett haszonélvezeti jogra szerzett jelzálogjog a haszonélvezeti jog megszűnése után is gyakorolható, arra az eredményre vezetne, hogy a haszonélvező jelzálogos hitelezője az ingatlan állagának tulajdonosától, az ingatlannak a haszonélvezeti jog megszűnte 5*