Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXIII. kötet (Budapest, 1931)
68 Magánjogi Döntvénytár. után az állag tulajdonosát illető hasznaiból szerezhetne kielégítést, holott a haszonélvezetre szerzett jelzálogjog az ingatlan állagát s annak a tulajdonosát — ellentétben az ingatlan állagára bekebelezett jelzálogjogot terhelő alzálogjoggal — még közvetve sem terheli. Nem fér tehát össze a haszonélvezeti jog jogi természetével, hogy a telekkönyvi rendtartás 79. §-ának az a rendelkezése, amely az alzálogjoggal terhelt jelzálogjog kitörlésének hatályát az alzálogjog kitörlésétől teszi függővé, a haszonélvezeti jogot terhelő jelzálogra is kiterjesztessék. Ezekből következik, hogy az a körülmény, hogy harmadik személy az ingatlanra bekebelezett haszonélvezeti jogra jelzálogjogot szerzett, az ingatlan tulajdonosát általában nem gátolja abban, hogy a haszonélvezeti jog megszűnéséből folyó jogait érvényesíthesse, annak telekkönyvi kitörlését kérje és ezzel kapcsolatban kérje a haszonélvezeti jogra bekebelezett, a fermebbiek szerint szintén megszűnt jelzálogjognak feltétlen kitörlését is. Minthogy pedig az elsőrendű alperes javára bejegyzett özvegyi haszonélvezeti jog az elsőrendű alperesnek az özvegyi jogra jogerősen megállapított érdemetlensége miatt megszűnt, téves a fellebbezési bíróságnak az az ítéleti döntése, amellyel a másodrendű alperes által erre a haszonélvezeti jogra szerzett jelzálogjog kitörlésének az elrendelését mellőzte s az elsőrendű alperes javára bekebelezett özvegyi haszonélvezeti jog kitörlésének teljes joghatályát a másodrendű alperes jelzálogjogának kitörlésétől tette függővé. = Valóban nem hivatkozhatik a jóhiszemű szerzés védelmére a haszonélvezetre bekebelezett jelzálogjog jogosultja, hiszen a haszonélvezet személyhez kötöttsége folytán a meg nem szűnt haszonélvezeten is csak olyan jogot lehet szerezni, amely akár mindjárt megszerzése után üressé válhatik a haszonélvezetnek bármikor bekövetkezhető megszűnésével 50. A szerződés megkötését megelőző alkudozások folyamán létesült s az írásbeli szerződésbe fel nem vett, sőt azzal ellenkező szóbeli megállapodás hatállyal bírhat akkor, ha bizonyítást nyer, hogy a felek az írásbeli szerződésbe fel nem vett korábbi megállapodást fenntartották s hogy az írásbeli szerződésnek $ korábbi megállapodással ellentétes rendelkezése a felek szerződéses akaratával megnem egyezik s hogy ekként az írásbeli szerződés nem a felek valódi akaratát tünteti fel.
