Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXIII. kötet (Budapest, 1931)

66 Magánjogi Döntvénytár. (Kúria 1929. nov. 26. P. V. 640/1929. sz.) Indokok : A 14. sorszámú jegyzőkönyvhöz 14/Zs. alatt eredetben csatolt adás-vételi szerződés 9. pontja szerint a szerződő felek abban állapodtak meg, hogy ha a felperes által képviselt Ó. Géza gondnokoltra vonatkozóan a gyámhatóság a bérleti jognak telekkönyvi bekebelezéséhez és az elővételi jog kikötéséhez a jóváhagyást nem adná meg, «úgy az egész adás-vételi és bérleti ügylet teljes terjedelmében semmis és úgy tekintendő, mintha meg sem köttetett volna*. Ha ez a kikötés az alperes érdekében került is bele a szerződésbe, mégis úgy, ahogy benne foglaltatik, mind a két fél érdekét szolgálja. A szerződésben nincsen olyan határozmány, hogy ennek a kikötésnek alapján csupán a vevő és bérbevevő alperes jogosult a szerződés hatálytalanítását kérni, e nélkül pedig ez a jog megilleti az eladó és bérbeadó felperest is. De ezen kikötés nélkül is az adott esetben megtámadható a kérdéses szerződés az anyagi jog szerint, a gondokoít érdeksérelme miatt is, mert a megállapított tényállás szerint özv. Ó. Lipótné a kocsmafelszerelést is eladta* ez a felszerelés pedig a gondnokolt tulajdona, amelyet az apjától örökölt, anyjának özv. O. Lipótnénak özvegyi haszonélvezetével terhelten, ennek az elidegenítése pedig a gyámhatóság jóváhagyása nélkül nem érvényes s így a jóváhagyásnak e részbeni elmaradása is az egységes ügylet egészbeni hatálytalanságát vonja maga után. Az irányadó tényállás szerint a gyámhatóság a szerzó'dést a gondnokoltat illetően végeredményben nem hagyta jóvá s a szóbanforgó ingatlan közbenjött kisajátítása folytán az intézkedést, mint tárgytalant, mellőzte. Ezek folytán a feltétel — a gyámhatósági jóváhagyás — be nem következése miatt joga van özv. Ó. Lipótnénak a maga és gondnokoltja nevében az ügylet hatálytalannak kimondását és azt szorgalmazni, hogy alperesnek a szerződés és feloldott, ekként jogi kihatását vesztett első gyámhatósági jóváhagyás alapján bekebelezett tulajdonjoga és a bérleti jog feljegyzése eredeti érvénytelenség okából töröltessék, illetve a kisajátítás befejezése esetén annak kimondását kéri, hogy a kisajátítást szenvedőt illető jogok a felperest és a gondokoltat illetik. A fellebbezési bíróságnak ezzel ellentétes álláspontja és okfejtése téves s alapos felperesnek az ez elleni felülvizsgálati támadása. Az, hogy a felperes a szerződés szerint elvállalta az árvaszéki jóváhagyás kieszközlését, nem zája ki, hogy az ügylet érvénytelenítését kérhesse és annak folytán, hogy az árvaszéki első jóváhagyó határozatot megfellebbezte, rosszhiszeműnek nem tekinthető, mert ha úgy találta, hogy a szerződés az általa gondnokolt érdekét sérti, akkor a fellebbezéssel gondnoki kötelességét teljesítette. Ez a magatartása ennélfogva nem vonja maga után a szerződés hatálytalanítása iránti kereshetőségi jog elvesztését. Az ügylet hatálytalanításával kapcsolatban az előbbi álla-