Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXIII. kötet (Budapest, 1931)

62 Magánjogi Döntvénytár. tozik s így a felperesnek kártérítésképpen a gazdagodás erejéig támasztott követelés alapos. Mivel a felek egyező előadása szerint a panasz tárgyává tett előadást belépődíj nélkül tartották meg, a gazdagodás mértéke annak az összegnek felel meg, amelyet az alperes a felperesnek az előadás engedélyezéseért szokás szerint fizetni köteles lett volna, amely összeget a kir. Kúria a felek egyező kijelentéséhez képest az adott esetben 15 P-ben határozta meg és az alperest ebben az összegben elmarasztalta. Minthogy a felperes lényegileg pernyertes, a marasztalás összege pedig bírói megállapítástól függött, ezért a kir. Kúria a Pp. 426., 508. és 543. §-ai értelmében az alperest mind a három fokon felmerült költség megfizetésére is kötelezte. — A döntés mindkét irányban erősen elvi jelentőségű és szakítást jelent az alsóbíróságok eddigi gyakorlatával. — Ad II—III. : 1. a következő szám alatt is. 45. A szerzői jog bitorlása esetén a bitorlást sohasem a jogi személy, hanem az annak nevében eljárt természeti személy követi el. (Kúfia 1930 jamlár 16 p L 15Q2fí92S. sz.) = V. ö. az előző esetet. (II.) 46. /. Valamely műnek a jogosított engedélye nélkül való közzététele, illetve terjesztése a szerzői jog bitorlása abban az esetben is, ha a jogosulatlan közzétételből, illetve terjesztésből a jogosított félre esetleg előny háramlóit is. — II. Aki a közzétett művön a szerző nevét ennek akarata ellenére mellőzi (1921: LIV. tc. 23. §), akkor is a szerzői jog bitorlását követi el, ha a szerző neve az eredeti művön nem volt feltüntetve. (Kúria 1929. nov. 21. P. I. 9181/1927. sz.) Indokok :• Nem vitás, hogy az elsőrendű felperes egyházközség 1926-ban az egyházközség építendő templomára vonatkozóan a másodrendű alperes tervét fogadta el, majd a tervnek megfelelő gipszmodellt a másodrendű alperestől megrendelte s azt az egyházközség irodájában helyezte el, ahol az állandóan állott. Az nem lehet kétséges, hogy a másodrendű alperes mint műépítész és műegyetemi tanár által tervezett templom képzőművészeti alkotás. A tervről készült gipszmodell is olyan plasztikai mű, amely ugyancsak képzőművészeti alkotás s mint ilyen a Szjt. 67. §-a értelmében a 60—66. §-oknak megfelelő védelemben részesül. Az nem vitás, hogy a P. H. 1926. évi december 19-én megjelent számában a gipszmodellről készült fénykép közzététele engedély nélkül történt,