Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXIII. kötet (Budapest, 1931)

Magúnjogi Döntvénytár. 01 ha az egyesületek ezeket a külön összejöveteleket saját helyiségeikben belépődíj nélkül rendezik is és ha azokra csak az egyesület tagjai s esetleg családtagjaik vagy magukkal hozható vendégeik jelenhetnek meg. Ezt az értelmet kell a kir. Kúria felfogása szerint a szerzői jog bitorlása szempontjából a «nyilvános előadás» fogalmának tulajdonítani. 18. számú jogegységi döntvény indokolásában a «nyilvános előadás» fogalmára vonatkozóan tett kijelentés («nyilvános az oly előadás, mely mindenki számára akár belépődíj mellett, akár a nélkül egyéni megszorítás nélkül hozzáférhetők) nem akadálya annak, hogy a kir. Kúria a szerzői jogi törvény szempontjából a nyilvános előadás fogalmát a fentebb kifejtett értelemben határozza meg, mert az egyébként is az új Szjt. (1921. évi LIV. tc.) előtt keletkezett 18. sz. döntvény elvi hatállyal csupán azt a kérdést döntötte el, hogy a kávés vagy a vendéglős felelős-e a helyiségeiben előre megállapított műsor nélkül játszó zenekar által elkövetettt bitorlásért, a nyilvános előadás fogalmi körének minden irányban való meghatározása ellenben nem volt a döntés, tárgya, következően az indokolásban tett s fentidézett kijelentésnek nincs is határozati jellege. A jelen esetben panaszolt előadás tehát — az alperesi kör taglétszámára való tekintettel — a felperes sérelmére a Szjt. 57., illetve '51. §-a értelmében elkövetett bitorlásnak tekintendő. Mivel a felperes fordításával megjelent művön a felperesnek, mint fordítónak neve fel volt tüntetve, az ellenkezőnek bizonyítása biányában arra kell következtetni, hogy a műsoron a felperesnek, mint a mű fordítójának a nevét a felperes hozzájárulása nélkül hagyták el, éspedig vagy szándékosan vagy gondatlanságból, ami a törvény 23. §-ában meghatározott vétség fogalmát kimeríti. Az alperes azonban mint egyesület : jogi személy, minélfogva fogalmilag ki van zárva az, hogy őt az engedély nélkül történt előadással elkövetett bitorlás, nemkülönben a fordító nevének mellőzése tekintetében a Szjt.-be ütköző vétségek elkövetése terhelhetné. A törvény 57. §-ában meghatározott bitorlás vétségét, nemkülönben a 28. §-ban említett vétséget csak az a természeti személy követhette el, aki az előadás rendezésénél az alperesi kör nevében eljárt. (. . . Mint a fejben III. alatt . . .) Ehhez képest a jelen esetben is az alperesi egyesület a képviseletében elkövetett bitorlásból folyóan kártérítéssel tar-