Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXIII. kötet (Budapest, 1931)

44 Magánjogi Döntvénytár. ezúttal pedig a forgópisztoly használása jogos védelem gyakor­lása közben történt. A kifejtettek szerint a felperes felülvizsgálati kérelme alap­talan, ezért azt a kir. Kúria elutasította. = A «magánjogi vonatkozásaiban sem jogellenes* kifejezés arra látszik utalni, hogy a döntés a büntetőjogi jogos védelem fogalmát alkalmazza a magánjogi deliktumra. A megtámadottak körének a hozzátartozókra szorí­tása viszont a magánjogi jogos védelem körét szűkebbre vonná, ami nem indokolt. Nem ismer ilyen megszorítást a MTK. jav. sem (1712. § 1. bek.: «magáról vagy másról»). 30. Az ingatlan elidegenítésére vonatkozó írásbeli szerződés hiányát nem pótolhatja sem a birtoknak, sem az előlegnek átadása, sem más valamely konkludens tény. (Kúria 1930. jan. 10. P. V. 5387/1929. sz.) Az irányadó tényállás szerint az elsőrendű felperes által kiállított oly szövegű levelet, mely szerint a felperesek hajlandók a kereseti ingatlant az alpereseknek az ott megállapított fel­tételek mellett átadni, az alperesek aláírtak ugyan, de vételi nyilatkozat, vagyis a vevő szerződési akaratát tartalmazó ki­jelentés abban nincs és így a jelzett okirat a felelmek az ingat­lan elidegenítésére vonatkozó írásbeli megegyezését nem tartal­mazza. Ennek hiányában pedig az ingatlan elidegenítésére vonat­kozó írásbeli szerződés érvényesen létrejöttnek annál kevésbbé tekinthető, mert ennek hiányát nem pótolhatja sem a birtoknak, sem az előlegnek átadása, sem valamely más konkludens tény. A fellebbezési bíróságnak az a döntése tehát, hogy a felek között érvényes szerződés nem létesült, a 4420/1918. M. E. sz. rendelet és 27. sz. polgári jogegységi határozatban lefektetett jogszabálynak megfelel, mihez képest az alpereseknek ide­vonatkozó felülvizsgálati panasza nem helytálló. Az eredeti állapot visszaállítása a szerződés érvénytelen­ségének szükségszerű következménye és a. jogcím nélkül bir­tokban volt fél nem hozhatja fel sikerrel azt, hogy ez a vissza­állítás reánézve káros. Az alpereseknek idevonatkozó felülvizsgálati panasza ezért alaptalan. = Hogy a birtok sem orvosolja az írásbafoglalás hiányát, az nem áll ellentétben a teljesítés formapótló hatásával, mert a puszta birtokbaadás telekkönj'vi bekebelezés nélkül még nem teljesítés. (L. Szladits : Dologi jog, 186. old.) — Más konstrukcióval erre az eredményre jut Almási is. (Dologi jog kézikönyve, I. 196. old.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom