Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXIII. kötet (Budapest, 1931)

22 Magánjogi Döntvénytár. Utóbbi esetben ugyanis az 1924 : XIV. tc. 40. §-a szerint a kiadónak a kártérítésért való feleló'ssége csak az ítélethozatal után és a lap biztosítékán felüli részében csak feltételesen, másodsorban akkor áll be, ha azt az elmarasztalt vagy elítélt személytó'l behajtani nem lehet. A fellebbezési bíróság által elfogadott értelmezés szerint pedig a kiadó más személy előzetes büntető elítéltetése nélkül nemcsak feltétlenül, hanem egész vagyonával a teljes kár erejéig is felelne. A pusztán polgári úton elérhető kártérítésnek a kiadót vagy laptulajdonost terhelő ily nagyobb foka belsőleg nem indokolható. Az alperesek felelőssége tehát pusztán tárgyi alapon a jelen esetben helyet nem foghat. II. Azonban a felperes keresetei azon is alapulnak, hogy az alperesek a keresetekben felhozott lap közleményekbe rosszhiszeműen és azzal a kifejezett szándékkal, hogy őt vagyonilag tönkretegyék, valótlan adatokat vettek be vagy legalább is vétkes gondatlansággal tűrték, hogy ily adatok rosszhiszeműen a felperes tönkretételére szándékosan törekvő személyek révén a lapközleményekbe jussanak. A felperes t. i. 8. alszámú előkészítő iratában bizonyítani akarta, hogy előre be lett jelentve, miszerint özv. M. Vilmosnét erkölcsileg és anyagilag tönkre fogják tenni. Amennyiben a felperes bizonyítaná ezt a körülményt, valamint azt, hogy az alpereseknek a hírlapi közlemények felvétele vagy közzététele körül eljárt szervei erről tudomással bírtak és ennek dacára is oly valótlan adatokat vettek fel a közleményekbe, amelyek a felperesnek vagyoni kárt okoztak, ezzel az alperesek jogellenesen és vétkesen jártak el. Ennek következtében a felperes tőlük az ezáltal okozott kárának megtérítését a tiltott cselekményekre vonatkozó magánjogi szabályok alapján követelheti. Alapos tehát a felperes ama felülvizsgálati panasza, amely szerint a fellebbezési bíróság szabályellenesen nem derítette ki az alperesek károsító szándékát vagy ennek hiányát. III. Alapos az a panasz is, hogy a fellebbezési bíróság szabályellenesen nem derítette ki azt, vájjon a kereset alapjává tett közlemények és különösen azoknak oly adatai, amelyek valótlanoknak bizonyultak, okozták-e azokat a károkat, amelyeket a felperes kereseteiben érvényesít. A fellebbezési bíróság az erre felhívott szakértő tanuk kihallgatásának mellőzését azzal indokolta, hogy a kihallgatást nem tartja célravezetőnek, miután a kihallgatott tanuk maguk