Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXIII. kötet (Budapest, 1931)

Magánjogi Döntvény tár. alperesek, mint felperessel egy városban lakók, a felperesnek a kiskorúságáról tudtak-e vagy tudhattak-e, az ügy eldöntésénél lényeges lehet, a fellebbezési bíróság azonban elfoglalt jogi álláspontjánál fogva e kérdésekben a felekkel nem tárgyalt és tényállást nem állapított meg, só't alperesek által a fenti körülményekre ajánlott bizonyítást is mellőzte, pedig a kifejtettekre tekintettel, a fellebbezési bíróság által megállapított tényállás nem alkalmas az ügy végeldöntésére, ezért a Pp. 543. §-ának 2. bekezdése alapján alperesek felülvizsgálati kérelme folytán a rendelkező' rész szerint kellett határozni. = Nagykorúság színlelésére 1. Mjogi Dtár XIII. 72., XV. 108. — A kiskorú ügylete sem nem «eredetileg érvénytelen)), sem nem megtámadható, hanem a gyámi hozzájárulástól és gyámhatósági jóváhagyástól függően érvényes. A nagykorúságot színlelő kiskorú felelőssége pedig jogunk mai konstrukciója szerint nem az ügylet érvényességének folyománya, hanem deliktuális jogkövetkezmény. 12. Az 1928: XII. tc. 14. § negyedik bekezdése alapján csak akkor van helye átértékelésnek, ha az átértékelés elmaradása és a hitelező tönkrejutása között okozati összefüggés van. (Kúria 1929. okt. 11. P. V. 3376/1929. sz.) Indokok: Az 1928 : XII. tc. 14. §-ának első bekezdése szerint a jelen törvény életbelépte előtt névértékben való teljesítéssel vagy más módon már megszűnt pénztartozás tekintetében átértékelésnek nincs helye, hacsak a törvény mást nem rendel. Ez a szabály. Ez alól a szabály alól az egyik kivételt az idézett törvényszakasz negyedik bekezdése tartalmazza, amely szerint ha a hitelező az átértékelésből e törvény értelmében ki nem zárt pénztartozás teljesítését jogfenntartás nélkül fogadta el, az ily elfogadás nem zárja ki az átértékelést, ha a teljesítés elfogadása az 1919. évi. január hó 1. napja után, de az 1923. évi július hó 1. napja előtt történt, az átértékelés elmaradása a hitelező tönkrejutását okozta és az adósra indokolatlan előnnyel járt. A felperes átértékelési keresetét erre a most említett jogszabályra alapítja. A törvénynek ez a rendelkezése mint kivétel kiterjesztőleg nem, hanem ellenkezőleg megszorítóan magyarázandó. Áll ez a magyarázat az adott esetben annál inkább, mert amint a fellebbezési bíróság helyesen kifejtette — a törvény egész szelleme, amely a fizetéssel vagy egyéb módon már megszűnt jogviszonyoknak visszamenőleg megbolygatását