Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXIII. kötet (Budapest, 1931)

6 Magánjogi Döntvénytár. szére az alperesek egyetemleges marasztalásával megállapított költségeknek a felülvizsgálati kérelemmel nem élő alperesek terhére megmaradó összegét az ítélet rendelkező részében foglalt összegben állapította meg. Az ügygondnokot díjainak az államkincstár terhére való előlegezése iránti kérelmével elutasította, mert a bírói gyakorlat szerint a Pp. 113. § 4. pontjában említett ügygondnoki költség alatt csak az ügygondnok készkiadásai értendők, azért az ügygondnok perbeli járandóságának előlegezésére a Pp. 434. §-ának megfelelően a felpereseket kötelezte. 4. I. A vélelem az, hogy a különadósságnak a házassági együttélés alatt történt törlesztése a közös szerzésből eszközöltetett. — II. Annak a meghatározásában, hogy a közszerzemény megállapításakor milyen vagyoni tárgyak és milyen értékek jönnek számításba, a felek kérelméhez a bíróság kötve nincs. — 777. A szerzeményhez tartozik a házasfelek különvagyonának az életközösség megszűnése előtt beszedett gyümölcse. Amennyiben pedig a különvagyon termése a megjelölt időben beszedve még nincs, a lábon álló termésnek az életközösség megszűnésekor volt értéke ]ön a szerzeményi mérleg megállapításánál figyelembe. — IV. A különvagyonba tartozó épület átalakítása esetében, az állandóam követett bírói gyakorlat szerint, nem az átalakításra fordított anyag és munka értékét, hanem azt az értéket kell számításba venni, amivel az átalakítás következtében a kérdéses épület értéke emelkedett. (KÚVÍR 1929. okt. 9. P. III. 7329/1928. sz.) = Ad I. V. ö. MTK. jav. 146. §; ut. bek. — Ad. IV. V. ö. MTK. jav. 145. § 1. bek. 2. mondat. 5. A megölt személy hozzátartozóját megillető életjáradék mennyisége nem ahhoz igazodik, hogy minő összeg szükséges a jogosult tisztességes eltartására, hanem, ahhoz, hogy a jogosult az eltartó halála következtében a ráfordított mekkora összegtől esett el. (Kúria 1929. okt. 17. P. VI. 9256/1927. sz.) Indokok A Btk. 292. §-a értelmében emberölés esetében a tartásra jogosult részére kártérítést kell megítélni. Ebből következik, hogy az életjáradék mennyisége nem ahhoz igazodik, hogy