Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXIII. kötet (Budapest, 1931)

4 Magánjogi Döntvénytár. meghaladó részével, az alperest pedig felülvizsgálati kérelmével teljesen elutasította és ennek folyamányaként a felülvizsgálati eljárási költség egy részét is az alperesre hárította át. s= Ad I. Családtagok szolgálatainak ingyenességére nézve L Dtár 4. f. IV. 24., V. 143. Mjogi Dtár I. 228., VI. 170., VIII. 208., IX. 246., XII. 162., XIII. 43. — A határozat ellentétes Mj. Dtár VII. 91. álláspontjával, ahol a Kúria az ellenérték kifejezett utólagos kikötését egyenesen színlegesnek minősítette. A két döntés közül a most közölt látszik helyesebbnek. 2. I. A baleseti járadék fizetésére kötelezett adós a hitelező életbenlétéről maga tartozik meggyőződni. — II. Ez a szabály akkor is áll, ha az adós állami vállalat; ennélfogva az ilyen adós sem követelheti a hitelező életbenlétének a járadék mindenkori felvételekor hatósági bizonyítvánnyal igazolását. (Kúria 1929. okt. 23. P. II. 206/1928. sz.) Indokok : Jogszabály, hogy kétség esetében a pénztartozást az adós saját költségén és veszélyére tartozik a hitelező lakhelyére megküldeni. Nem lehet kétség az iránt, hogy a sérült hitelező nem kényszeríthető arra, hogy járadékának felvétele és a felvétel feltételeinek igazolása végett adósát felkeresse, mert ezzel reá nézve súlyos teher hárulna. Nincs tehát ok arra, hogy ebben az esetben a pénztartozás teljesítésének fent kifej tett általános szabályától el kellene térni. Ebből a szabályból pedig önként következik, hogy az adós nemcsak a baleseti- járadékot köteles a baleset folytán sérült hitelezőhöz eljuttatni, hanem a hitelező életbenlétéről, mint a kifizetés feltételéről is ő tartozik meggyőződni, annál is inkább, mert az életbenlétnek havonként hatósági bizonyítvánnyal való igazolása a nyújtott járadékkal arányban nem álló utánjárást és költséget róna a sérültre, amely őt méltánytalanul terhelné. Nem változtat ezen alperesnek állami vállalat jellege sem, mert alperes m. kir. államvasutak nem közpénztári minőségben, hanem kártérítésre kötelezett kártevői minőségben áll a felperessel szemben és ebben a minőségben nem igényelhet oly kiváltságot, mely más kártevőt meg nem illet és amelyet a közpénztárak sem követelnek meg még az állami alkalmazottaktól sem, mert az állami nyugdíjasok sem terheltetnek meg azzal, hogy életbenlétüket havonként igazolják, hanem az állam velük szemben is megelégszik azzal, ha ezt az igazolást félévenként szolgáltatják.