Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXIII. kötet (Budapest, 1931)

Magánjogi Döntvénytár. 157 Az 1904 : XXXVI. tc. 18. § értelmében az anyakönyvvezető aláírásával lezárt anyakönyvi bejegyzés kiigazítását az anyakönyvi felügyelőhatóság rendeli el, és pedig hivatalból vagy az érdekelt fél kérelmére. Az idézett anyagi jogszabály következtében annak a kimondása, hogy másod- és harmadrendű alperesek törvénytelen származásúak, teljesen felesleges és így a felperesnek csak az az igénye állhat fenn, hogy a nevezett alperesek születési anyakönyve megfelelően kiigazíttassék. Az idézett törvény 18. § értelmében azonban ez a kiigazítási eljárás közigazgatási hatóság elé tartozik. A Pp. 540. § értelmében a kir. Kúria hivatalból veszi figyelembe a felülvizsgálati eljárásban a Pp. 180. §-ának 1. pontjában meghatározott azt a pergátló okot, hogy a kereset érvényesítése nem tartozik a polgári perútra. Hivatalból vette figyelembe ennélfogva a kir. Kúria pergátló okul azt a körülményt, hogy a felperesnek az anyakönyv megfelelő kiigazítására irányuló kérelme közigazgatási eljárás alá tartozik. A kir. Kúria ennélfogva a nevezett kiskorú alperesek ellen indított perben az eljárást a Pp. 182. § értelmében hivatalból megszüntette és az ebben a perben meghozott ítéletet hatályon kívül helyezte. 117. Ha a károsult előtt a körülményekből megállapíthatólag ismeretes a községi elöljáróságnak az a tagja, aki a károsító intézkedést tette, a kártérítési követelést elsősorban az utóbbi ellen kell érvényesíteni. (Kúria 1930. szept, 10. P. V. 6186/1928. sz.) Indokok : Az irányadó tényállás szerint az Országos Földbirtokrendező Bíróság 1921-ben N. község határában 313 egyén részére házhelyet rendelt juttatni s annak kiosztásával az említett község elöljáróságát bízta meg. Az elöljáróság azonban 313 helyett 314 házhelyet osztott ki, amely utóbbit a felperesnek adta, aki azon építkezett is, utóbb azonban a házhely a felperestől egy újabb házhelyelosztás folytán utca létesítése céljából elvétetett. Felperes az elöljáróság eme intézkedései folytán az építkezési költségeket illetően kártérítést követel a nevezett községtől. Helyesen fejtette ki a fellebbezési bíróság, hogy az előző perben a felek közötti jogviszony csupán a község pénztárába befizetett vételár visszatérítése tekintetében nyert elbírálást,