Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXIII. kötet (Budapest, 1931)

158 Magánjogi Döntvénytár. az azonban, hogy az építkezési költségekért az alperest kártérítési kötelezettség közvetlenül terheli-e, nem volt döntés tárgya s így ezirányban a res judicata esete fenn nem forog. Azzal, hogy az alperes községi képviselőtestülete a beszerzett megelőző perbeli iratok 3.-/. alatti csatolmánya szerint, a felperest méltányosság alapján azzal kívánta kártalanítani, hogy a legközelebbi házhelyhez való juttatás támogatását kilátásba helyezte, az alperes nem vállalt feltétlen kártérítési kötelezettséget s így a 3. •/• alatti képviselőtestületi határozat az alperes kötelezettsége kérdésénél lényegtelen. Az 1886: XXII. tc. 86—88. §-ai értelmében a községi tisztviselő s az elöljáróság mindenik tagja közvetlenül felelős azért a kárért, amit eljárása közben egyeseknek okozott s a községnek az anyagi felelőssége a törvény 88. §-a értelmében csak másodlagos, éspedig az esetre következik be, ha a károsult az illető vagyontalansága miatt kárára kielégítést nem nyerhetett vagy ha nem lehet kideríteni, hogy a sérelmes határozatra kik szavaztak. Helyes ugyan a fellebbezési bíróság jogi álláspontja abban a tekintetben, hogy a község felelősségét megállapító utóbbi ténykörülménnyel egy tekintet alá esik az is, ha nem lehet kideríteni, hogy a jogtalan vagy illetéktelelen határozatot a községi elöljáróságnak vagy személyzetnek melyik tagja hozta, téves azonban az a megállapítása, hogy a ki nem deríthetetlenség esete ezúttal fennforog abból folyóan, hogy a peresfelek egyike sem tudta előadni, hogy a károsító intézkedést a községi elöljáróság melyik tagja tettg s ebből folyóan jogszabályt sért az alperes közvetlen felelősségét megállapító s marasztaló döntése is. Mert a fenti törvényben meg van jelölve, hogy kikből áll a községi elöljáróság, annak tagjai tehát, mint hatósági közegek, személy szerint sem lehetnek ismeretlenek. Az pedig, hogy-ki tette közülök a károsító intézkedést a felperes előtt, aki e tárgyban eljárt, mindenesetre ismerétes s bizonyítása eleve kizártnak nem tekinthető. Ezekből folyóan felperesnek a kártérítési igényét, a fenti törvényhely értelmében, elsősorban a községi elöljáróság, illetve annak az intézkedést tévő tagjai ellen kell per útján érvényesíteni s az alperes község ellen, a törvényi felelősség alapján, csak másodlagosan lehet kártérítési követeléssel fellépni. -- A döntés a törvénynek helyes értelmezésével a község felelősségének megállapításához az elsősorban felelős személy tekintetéheti igazolt bizonytalanságot kíván.