Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXIII. kötet (Budapest, 1931)
Magánjogi Döntvénytár. 145 korona az erre irányuló ígéret alapján nem illeti a felpereseket, mert a jogszabálysértés nélkül megállapított tényállás az, hogy ilyen ígéretet az alperes nem tett. E tekintetben nem sérti a jogot a fellebbezési bíróságnak az az eljárása, hogy a felperesek eskü alatti kihallgatását el nem rendelte, mert ha erre valószínűsítő adatot nem talált, úgy azt a Pp. 368. §-a értelmében elrendelni nem állott kötelességében. Helyes a fellebbezési bíróságnak az az álláspontja is, hogy egymagában az a körülmény, hogy alperes az átvállalt jelzálogos terheket valorizáció nélkül előnyösen tudta rendezni, kárkövetelés alapjául nem szolgálhat. A terhek ilyetén kiegyenlítésével nem károsodtak a felperesek, akik a jelzálogos követelések ellenértékéhez azok keletkezése idején volt érték szerint jutottak s a tehertételektől az alperes átvállalásával megszabadultak, hanem a kielégített hitelezők károsodhattak s alperesnek ebbeli haszna a felperesekkel szemben nem jogtalan, mert felperesek a fentiek szerint a szerződésszerű kielégítést megkapták s mert alperes a terhek átvállalásával a kiegyenlítés kockázatát vállalta magára, következéskép az ennél elért előny őt jogosan illeti. Ezen támadások tekintetében tehát a felülvizsgálati kérelem sikertelen. Alapos azonban az a miatti támadás, hogy a fellebbezési bíróság jogszabálysértéssel mellőzte a 8. sorszámú kérvényben ajánlott bizonyítás felvételét arra az ügydöntő tényállításra, hogy a peresfelek között oly irányú megállapodás volt, hogy amennyiben valorizálás nélkül fog sikerülni a vételárba tartozóan átvállalt jelzálogos terhek kifizetése, úgy alperes a különbözetet a felpereseknek köteles lesz megtéríteni. Mert ha ezt felperesek bizonyítani tudják és igazolják, hogy az egyes kifizetések folytán milyen különbözeti összegek állottak elő, úgy ezen összegek kiszolgáltatása iránti követelés a megállapodás alapján jogos. Az ilyen kikötés érvényessége nincsen a 4420/1918. M. E. számú rendelet értelmében az okiratbafoglaláshoz kötve. Miután a fellebbezési bíróság az idevonatkozó bizonyítás felvételét mellőzte és vonatkozóan tényállást nem állapított meg, az ügy a végeldöntésre nem alkalmas, rniért is a fellebbezési bíróság ítéletét a kir. Kúria a rendelkező rész szerint feloldotta. 108. A házastársaknak egyenlő arányban szerzett és mindegyiket egyenlő arányban megillető tulajdonjogából folyó és az életközösség megszakítása után való időből származó igényére az anyagi jognak nem a közszerzeményre Magánjogi Döntvénytár. XXIII. 10
