Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXIII. kötet (Budapest, 1931)
138 Magánjogi Döntvénytár. a kir. Kúria azt tartalmánál és indokánál is fogva ajándékozási jogügyletnek minősíti, mely minősítés helyességét nem érintheti az a körülmény, hogy — mint ezt a kérdéses közjegyzői okirat tartalmazza — a telek megszerzéséhez az alperes is hozzájárult azzal, hogy a közösen felvett kölcsön törlesztését odaadó tevékenységével, valamint szorgalmával is lehetővé tette. Az 1920 : XXXVI. tc, 77. §-a értelmében fenntartott «a hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák megélhetésének elősegítésére szánt ingatlanokra vonatkozó magánjogi intézkedésekről» szóló 1820/1916. M. E. sz. rendeletnek nyilvánvaló célzata az, hogy a haditelekhez jutott hadirokkant és illetőleg annak családja részére állandó családi tűzhelyet tartósan biztosítson és ebből az okból azt elidegenítési és terhelési tilalommal, végrehajtási és egyéb korlátokkal biztosítja. Akkor tehát, amikor a kérdéses jogügyletet az illetékes kormányhatóság jóváhagyta, illetőleg az abban foglalt tulaj donátruházáshoz — az átruházott ingatlan «Haditelek» minőségének kifejezett fenntartása mellett — a telekkönyvi bekebelezésre vonatkozó engedélyét megadta, az említett kormányhatóságot nyivánvalóan csakis az a cél vezette és vezethette, hogy felek — mint együttélő házastársak — részére állandó családi tűzhelyet tartósan biztosítson, ami különben a szerződő feleknek is kétségtelen célzata volt. Minthogy azonban a felek házassága és így az együttélésük is utóbb megszűnt, a felek között létesített ügylet fentemlített célját vesztette és így annak hatályában való fenntartására most már a közérdek szempontjából törvényes alap nincs. Igaz ugyan, hogy alperes idevonatkozóan viszontkeresettél nem, hanem csak kifogással élt, ez a körülmény azonban a kir. Kúriát nem akadályozhatta a kérdéses jogügylet bekövetkezett hatálytalanságának a megállapításában, nem pedig azért, mert célját vesztett jogügylet hatályosságának — mint anyagjogi kérdésnek — a vizsgálatába a kir. Kúria hivatalból volt köteles belebocsátkozni. Felperesnek a hatályát vesztett jogügyletre és az annak alapján kieszközölt és így érvénytelenné vált telekkönyvi tulajdonjogi bejegyzésre alapított az a kereseti kérelme tehát, hogy alperes a pertárgya házastelek osztatlan felerészének vele közös birtoklásban leendő átadására köteleztessék, törvényes alappal nem bír. Alperesnek az anyagjogi szabályok megsértésére alapított felülvizsgálati kérvénye alapos lévén, a kir. Kúria jelen ítélet rendelkező része értelmében határozott. = A haditelek intézményének közjogi vonatkozásainál fogva az ügyleti cél sajátságos, a tiszta magánjogi ügyletek világától idegen módosulást