Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXIII. kötet (Budapest, 1931)

Magánjogi Döntvénytár. 139 szenved. Az ingatlan különleges rendeltetése a kormányhatósági jóváhagyással kivételesen lehetséges elidegenítést is szorosabb értelemben vett célszerződéssé teszi; a cél meghiúsulása pedig a kezdetben megvolt jogalap megszűnésével, a kötelmi cím feloldódásával egyértelmű, aminek folyománya a helyreállítási kötelezettség (MTK. jav. 1750. §). 102.1. A kártérítési jognak a H. T. 3. §-ában foglalt korlátok között való szabályozása nem zárja ki azoknak a jogi tételeknek az alkalmazását, amelyek az eljegyzéstől való visszalépés tényétől különböző jogalapon, az idézett szakaszban megállapítottnál nagyobb terjedelemben keletkezett kár érvényesítése esetében irányadók. — 77. Ha a vőlegény súlyos betegségét, melyről tudomása volt, az eljegyzéskor elhallgatta, ezzel a magatartásával a menyasszony személyiségi jogát jogellenesen és vétkesen megsértette. — 777. Az eljegyzés felbontása csak akkor ad elégtétel adására alapot, ha ezt az eset körülményei és a méltányosság indokolják, nevezetesen ha a viszonyból kifolyóan a másik fél erkölcsi épségén sérelem esett. (Kúria 1930. jún. 13. P. III. 5414/1929. sz.) Indokok : Az állandó bírói gyakorlat szerint a kártérítési jognak a H. T. 3. §-ában foglalt korlátok között való szabályozása nem érinti a magánjog egyéb szabályain alapuló jogokat és kötelezettségeket és így nem zárja ki azoknak a jogi tételeknek az alkalmazását, amelyek az eljegyzéstől való visszalépés tényétől, különböző' jogalapon, az idézett szakaszban megállapítottnál nagyobb terjedelemben keletkezett kár érvényesítése esetében irányadók. Ennek a szabálynak az alkalmazása H. T.-nek az alperes által idézett 2. §-ában foglalt rendelkezéssel nem ellenkezik, mert a követelés jogalapjául nem az eljegyzésből származó viszony, hanem a kötelezettnek az eljegyzéstől való visszalépésén kívül elkövetett és másnak jogvédte érdekét jogellenesen és vétkesen sértő cselekedete vagy kötelességsértése szolgál. Keresetének alapjául a felperes az alperesnek jogellenes magatartását is kifejezetten megjelölte. Abból a meg nem támadott tényből pedig, hogy a súlyos betegségét, jóllehet erről tudomása volt, az alperes a felperes előtt elhallgatta s így jegyezte el a felperest, a kir. Kúria is okszerűnek látja azt a következtetést, hogy ezzel a magatartásával a felperest az alperes megtévesztette és ezzel jogellenesen és vétkesen megsértette a felperesnek személyiségi jogát.