Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXIII. kötet (Budapest, 1931)

Magánjogi Döntvénytár. 137 100. Ingatlanra vonatkozó tulajdonközösségnek árverés útján kért megszüntetése csakis az összes telekkönyvi tulajdonosok perbenállásával dönthető el. (Kúria 1930. máj. 22. P, V. 4256/1928. sz.) = A jelzálogos hitelezők is perbevonandók : Mjogi Dtár I. 168. 101. Haditelek felerészére házastársak között kormány hatósági jóváhagyással kötött ajándékozási szerződést a házasság megszűntével, mint célját vesztettet, a Kúria hatálytalannak nyilvánított. (Kúria 1930. jún. 16. P. III. 7799/1929. sz.) Indokok : A fellebbezési bíróságnak meg nem támadott ténymegállapítása szerint alperes a cs—i 1870. sz. telekkönyvi betétben foglalt és telekkönyvi feljegyzéssel is haditeleknek minősített belsőségének felerészét a dr. Sz. Ferenc p—i kir. közjegyző által 1925. évi június hó 8-ik napján felvett okiratbafoglalt és ajándékozási szerződésnek megjelölt jogügylettel az akkor még vele törvényes házassági kötelékben álló és vele együtt élő felperesre (feleségére) átruházta. A m. kir. Népjóléti Minisztériumnak, mint az Országos Hadigondozó Hivatal jogutódának felhatalmazása alapján a m. kir. jogügyi igazgatóság a fenti szerződés folytán beleegyezését adta ahhoz, hogy az akkor egyedül az alperes hadirokkant nevén álló fenti belsőség osztatlan felerészére a tulajdonjog — az ingatlan «haditelek» minőségének épségben fenntartása mellett — a felperes javára telekkönyvileg bekebeleztessék, minek következtében a telekkönyvi hatóság — a fent megjelölt közjegyzői okiratnak az iratokhoz csatolt hiteles kiadványára vezetett záradék tanúsítása szerint — a tulajdonjogot a felperes javára s fentebbieknek megfelelően tényleg be is kebelezte. Nem vitás a felek között az az egyébként a 9. sorszám alatt csatolt iratokból is megállapítható tény, hogy a p—i kir. törvényszék — az 1927. évi október hó 15. napján P. VI. 11,474/1926/15. sz. alatt hozott és jogerőre emelkedett ítéletével — a felek házasságát a H. T. 80. §-ának a) pontja alapján mindkét fél hibájából felbontotta és mindkét felet vétkesnek nyilvánította. Nem vitás az sem, hogy a pertárgya ingatlant az alperes tartja birtokában, ki azt jelenleg — állítólag bérbeadás útján — hasznosítja. Ami mindenekelőtt a kérdéses jogügylet minősítését illeti,