Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXIII. kötet (Budapest, 1931)

136 Magánjogi Döntvénytár. 99. Érvényes előzetes megegyezés hiányában a vételár kifizetése és a birtokbalépés alapján a 4420/1918. M.E. sz. rendelet szerint szükséges okirat kiállítása nem követelhető. (Kúria 1930. ápr. 23. P. V. 2268/1928. sz.) Indokok: I. A 4420/1918. M. E. sz. rendelet 1. §-a értelmében az ingatlant elidegenítő jogügylet érvényességéhez a jogügyletnek okiratbafoglalása szükséges. Ugyanez áll a szerződés kötését megelőző előzetes megegyezésre. E jogszabályra s arra az irányadó tényállásra figyelemmel, hogy peresfelek közt a felperes által alperestől megvásárolt ingatlan adás-vételére vonatkozóan okirat egyáltalán nem állíttatott ki s hogy felperes az ingatlan vételárát szóbeli megállapodás alapján fizette ki az alperesnek, s alperes ily megállapodás mellett a 4420/1918. M. E. sz. rendelet életbelépte után adta birtokba az adás-vétel tárgyát tevő ingatlant a felperesnek, nyilvánvaló, hogy a peresfelek közt sem érvényes előzetes megegyezés, még kevésbbé érvényes végleges szerződés az ingatlan adás-vételére vonatkozóan létre nem jött. Érvényes előzetes megegyezés hiányában, pusztán azon az alapon, hogy felperes az ingatlan vételárát az alperesnek kifizette s alperes az ingatlant neki birtokba adta, felperes az alperestől az elidegenítéshez szükséges és alkalmas írásbeli okirat kiállítását nem követelheti, mert e követelésnek a megítélése lényegileg a szóbeli megállapodás érvényességének az elismerését jelentené, amit pedig a 4420/1918. M. E. számú rendelet kizár. Ebből viszont következik, hogy az alperesnek az az eljárása, hogy ő az írásbeli adás-vételi szerződés kiállítását többszöri ígérete ellenére megtagadta s az ingatlant másnak nagyobb összegért adta el, nem minősíthető oly szerződésszegő jogellenes magatartásnak, mely alapul szolgálhatna arra, hogy alperes az érvénytelen ügyletre kapott vételár visszatérítése helyett kártérítésként azt az összeget tartozzék megfizetni a felperesnek, amely összegért ő az ingatlanokat másnak eladta. Ily minősítés helyet annál kevésbé foghat, mert az alperest a felperessel kötött ügylet érvénytelensége folytán teljesítés iránti kötelezettség egyáltalán nem terhelte, ekként a nem létező kötelezettséget magatartásával meg sem sérthette. = Lényegileg így : Mjogi Dtár XXII. 63. — Általános szabály, hogy a törvényes formakellék az előszerződésre is irányadó (MTK. jav. 968. §).