Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXIII. kötet (Budapest, 1931)

Magánjogi Döntvénytár. 13* csábításból folyó kártérítési igénye per útján való érvényesítés után oly vagyonjogi követelés, amely keresetileg való érvényesítés által már öröklés tárgya lehet. (Kúria 1930. jún. 11. P. III. 4935/1929. sz.) Indokok : A felperesek a jogelődjük által beadott keresethez képest 8000 pengőt követelnek ugyan az alperestől erkölcsi kár címén, az 1929. évi május hó 10-én tartott fellebbezési tárgyaláson azonban a gyermek születésétől (1927. VI. 16.) az anya haláláig (1928. II. 29.) az anya munkamulasztása címén havi 30 pengőt, gyógyítási és tartás címén pedig havi 20 pengőt kérnek még megítélni, mert az anya a szülés után beteg lett, szolgálni nem tudott s így a szükséges kiadásait neki és hozzátartozóinak kellett fedezni. Előadták azonban, hogy ezeket az összegeket a kereseti 8000 pengőben bennfoglaltaknak kérik tekinteni. A kir. Kúria gyakorlatában kifejlődött jogszabály, hogy magánjogi csábítás esetében az elkövető a női becsületen, az erkölcsi épségen és közvetve a vagyoni érdeken is ejtett sérelem miatt tartozik kártérítéssel és ott, ahol az erkölcsi és vagyoni kár mennyiségileg kifejezetten szétválasztva nincs, a megítélt kárösszeg az erkölcsi és fennforgó vagyoni kárt együtt juttatja kifejezésre. A jelen esetben a felperesek részéről érvényesített s fentebb részletezett vagyoni kár tehát a kereseti összegben bennfoglaltnak tekintendő, annak érvényesítésével a felperesek a kereset joglapját meg nem változtatták, keresetváltoztatás esete tehát fenn nem forog. Ami már most a felperesnek azt a panaszát illeti, hogy özv. P. Jánosné N. Rebeka, kiskorú P. Eszter és kiskorú P. János, mint az elhalt P. Rebeka törvényes örökösei, ennek jogán fel nem léphetnek az alperessel szemben — azt a kir. Kúria alaptalannak találta. Mert helyesen fejtette ki a fellebbezési bíróság ítéleti indokolásában azt, hogy a nőnek magánjogi csábításból folyó kártérítési igénye per útján való érvényesítés után oly vagyonjogi követelés, amely keresetileg való érvényesítés által már öröklés tárgya lehet. Ezek után vizsgálandó volt, hogy erkölcsi kárt a felperesek az alperessel szemben igényelhetnek-e. = Ad II. : A Kúria a nem-vagyoni kártérítési igény személyes jellegét kiterjeszti a vele összekapcsolt vagyoni ipényre is, midőn az átörökíthetőséi:hez azt kívánja, hogy a jogosult a pert már megindította légyen. 9*