Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXIII. kötet (Budapest, 1931)

Magánjogi Döntvénytár. 125 nyúlt keresetével elutasította és bontóok hiányában a megbocsátásra következtetést engedő tények vizsgálatába nem bocsátkozott és fentebb kiemelt álláspontjánál fogva annak kiderítésére sem fektetett súlyt, hogy a felperes által csatolt naplókivonat az eredetivel egyezik-e vagy sem. = V. ö. Viener Miklós Pál cikkét a Jogtudományi Közlöny idei 14. számában. 91. Házasság érvénytelenségét megállapító jogerős ítélet szükségképpeni következményei tekintetében a bíróságot és a feleket feltétlenül csak akkor köti, ha a házasság érvénytelenítése iránt indított perben hozott ítélet azokat a tényeket és bizonyítékokat hivatalból is figyelembe vette, amelyek a felek részéről a kereseti kérelem megállapítására felhozott okok megítélésére befolynak. (Kúria 1930. jún. 4. P. III. 4673/1929. sz.) Indokok : A budapesti kir. törvényszék 1925. évi október hó 15-én 1. P. 42,147/1924/8. szám alatt kelt jogeró's ítéletével a felperes és az elsó'rendű alperes között 1924. évi augusztus hó 9-én kötött házasságot az 1894 : XXXI. tc. 54. §-ának e) pontja alapján érvénytelennek nyilvánította, egyrészt azért, mert az elsó'rendű alperes beismerte, hogy a házasságkötés idejében mástól és nem a férjétől volt teherben és ezt a felperes a házasság megkötésekor nem tudta, másrészt, mert az 1925. évi február hó 24-én, kilenchónapi méhenbelüli fejlődés után született "Veronika utónevű gyermek fogantatása 1924. évi május hó végére, tehát olyan időre esett, amelyben felperes az elsőrendű alperest még nem ismerte, vele tehát nemileg nem érintkezhetett. Felperes a gyermek törvénytelenítése iránt indított ebben a perben lényegileg a kir. törvényszék felhívott jogerős ítéletének szükségképpeni következményeként kérte annak a kimondását, hogy a kiskorú másodrendű alperes a házasság tartama alatt történt születése dacára törvénytelen származású. Kétségtelen, hogy az az ítélet, amely a H. T. 54. §-ának e) pontja alapján a házasságot azért mondotta ki jogerősen érvénytelennek, mert a nő a házasság megkötésekor mástól házasságon kívül teherbe volt ejtve, — rendszerint ítélt dolog abban a perben, melyet a férj utóbb a gyermek törvényességének megtámadása iránt indít — a (. . . Mint a fejben . . .). A H. T. 50. §-a ugyanis a semmisségi perben keletkezett és akár a semmisséget megállapító, akár a semmisségi keresetet elutasító jogerős ítéletet mindenkivel szemben, tehát a semmisségi