Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXIII. kötet (Budapest, 1931)

126 Magánjogi Döntvénytár. perben részt nem vett harmadik személyek jogaira is kiterjedő joghatállyal csak azért ruházta fel, mert a házassági perekben alkalmazandó nyomozási elv és egyéb perjogi biztosítékok által az anyagi igazság érvényesülésének minden eszköze ki van használva. Ha tehát az érvénytelenítési perben az ítélet a nyomozó elvből folyó eme eljárási szabályok mellőzésével hozatott meg, a bírói gyakorlatban követett és a fellebbezési bíróság által hivatkozott jogszabály sem nyerhet alkalmazást, vagyis a születés törvényességének kérdését a házasság érvénytelenítése iránt lefolytatott per eredményétől függetlenül kell elbírálni. Márpedig a Pp. 669. és 696. §-ainak egybevetett rendelkezései értelmében azok a szabályok, amelyek a perbeli beismerés következményeit megállapítják, a gyermek törvénytelen származásának megállapítására irányuló perben nem alkalmazhatók, felperes tehát a perdöntő tényállást az ellenfél beismerése ellenére is bizonyítani volt köteles. A házasság megkötésétől számított 200-ik napon született _ gyermek törvényes származásának vélelmével szemben azonban nincs jelentősége a felperes ama bizonyítani kívánt állításának, hogy a születés napján a másodrendű alperes kilenc hónapon át kiviselt érett gyermek volt, mert a házasság megkötését követő 182—300 napon született gyermek törvényes származásának vélelmét az ilyen irányú orvosi vélemény sem döntheti meg. ' A házasság érvénytelenítése iránt indított perben döntés tárgyává nem tett törvényességének érdekében ezek szerint a másodrendű alperes ebben a perben sikerrel ellenvethette azt. hogy az érvénytelenítési perben a Pp. 669. és 696. §-ainak rendelkezései ellenére pusztán az ellenfélnek utóbb egyébként is visszavont beismerésére és a gyermek méhen belüli fejlődésének meg nem határozható időtartamára fektetett tényállás alapján hozott ítélet törvényes születésének a jogaitól nem foszthatja' meg. Miután pedig dr. L. Pál orvosszakértő véleménye megdönti felperesnek ebben a perben érvényesített azt a tényállítását is, hogy a másodrendű alperes fogantatásának ideje alatt heregyulladása miatt lett volna nemzésre képtelen, ennélfogva a másodrendű alperes törvénytelen származása sem a perben felhozott bizonyítékok alapján, sem a házasság érvénytelenítése iránt folytatott perben a nyomozó elvből folyó eljárási szabályok megsértésével hozott határozat szükségképpeni következményeként nem volt kimondható.