Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXIII. kötet (Budapest, 1931)

124 Magánjogi Döntvénytár. nőnek közlésre nem szánt, kizárólag a maga részére megtartani kívánt és ebből a célból lezárva tartott naplóban kifejezett gondolatait, érzelmeit és érzéseit a férj ellenőrizni jogosítva nincs. Márpedig az alperesnek felperessel szemben a házassági együttélés alatt naplóba foglalt nézeteitől függetlenül és azoknak meghazudtolásával tanúsított kifogástalan magaviseletéből önként következik, hogy a felperesnek a napló birtokbavételéhez és tartalmának ellenőrizéséhez jogcíme nem volt, a jogosulatlanul, e szerint vétkesen birtokába jutott napló vezetésére és az alperes kizárólagos tulajdonát alkotó tartalmára tehát a felperes bontóokot azért sem alapíthat, mert saját beismerése szerint az alperes már leánykorában is naplót vezetett és 1927. évi július hó 19-én kötött házasságuk kezdetén az alperes az ő hozzájárulását kérte ahhoz, hogy rejtett gondolatait és érzéseit naplójegyzetekbe foglalhassa és ezt a hozzájárulást az alperesnek azzal a kifejezett ígérettel adta meg, hogy naplója vezetését nyugodtan folytathatja, azt ismerni nem akarja és tartalma iránt soha érdeklődést tanúsítani nem fog. ígéretének eme megtételénél tehát a felperes a naplóvezetés bizalmas jellegénél fogva számot vetett azzal is, hogy az alperes naplóba foglalandó gondolatait az ő tudomásától azért kívánja elvonni, mert azok az ő személyén kívül érzésvilágának olyan körére is kiterjednek, amelybe betekintést engedni neki sem akart, a naplónak közlésre nem szánt rejtett gondolataira és írójuk érzésvilágának titkolni kívánt vágyaira pedig a házasfél a H. T. 81. §-ának rendelkezése szerint abban az esetben sem alapíthat bontóokot, ha a naplóvezetésnek ez a módja az ő akaratával és tudtával és tudatos elnézésével történt. Ezekből az okokból a fellebbezési bíróságnak az a jogi döntése, amellyel a napló vezetését és tartalmát a H. T. 80. § a) pontjában meghatározott bontóoknak minősítette, az anyagi jogot sérti, bontóokot létesítő tények fennforgása nélkül pedig az a felhozott körülmény, hogy a további együttélés a felek között a napló tartalmának ismerete következtében beállott erkölcsi ellentétek miatt a felperesre nézve elviselhetetlenné vált, a házasság annál kevésbbé bontható fel, mert ezt az ellentétet a felperes idézte fel azzal a magatartásával, hogy adott szava ellenére, az alperesnek beléje helyezett bizalmával visszaélve, magát bizonyított jogcím nélkül, tehát illetéktelenül, az íróasztalban felejtett naplónak birtokába helyezte és annak bizalmas tartalmát a neje iránt tartozó illendőség követelményeinek szem elől tévesztésével másokkal is közölte. A kifejtettek alapján a kir. Kúria a fellebbezési bíróság ítéletét megváltoztatta, a felperest a házasság felbontására irá-