Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXIII. kötet (Budapest, 1931)

112 Magánjogi Döntvénytár. kintetében pedig a fellebbezési bíróság valónak fogadta el, hogy a végrendelkezésnél alkalmazott négy tanú közül ketten sem a végrendelkezőt, sem a végrendelet tartalmát nem ismerték s ugyanezek a végrendelkezés lefolyásánál a végrendelkezó'vel s a többi tanukkal nem voltak együttesen jelen. A fellebbezési bíróság ezt a megállapítást a perben beszer­zett bizonyítékoknak a mérlegelésére alapított s ítéletében a Pp. 270. §-ának megfeleló'en tüzetesen eló'adta nemcsak meg­gyó'zó'désének indokait, hanem azokat az okokat is, amelyek miatt a P. Mihály és neje alperesek által ajánlott ellenbizonyí­tást mellőzte. A fellebbezési bíróság ítéletének idevonatkozó indokolása nem ellenkezik sem az iratok tartalmával, sem az okszerűséggel. Nem ütközik ez az indokolás jogszabályba sem, mert (. . . Mint a fejben II. alatt . . .). Ezekhez képest a fellebbezési bíróság által elfogadott tényállás a Pp. 534. §-a értelmében a felül­vizsgálati eljárásban is irányadó. Ennek a tényállásnak az alapján pedig a fellebbezési bíró­ság döntése, amellyel az örökhagyónak 1917. évi november hó 17. napján kelt végrendeletét érvénytelennek nyilvánította, az 1876: XVI. tc. 6. §-nak megfelel, mihez képest alaptalan P. Mihály és neje alpereseknek arra irányuló felülvizsgálati kérelme, hogy az említett végrendelet érvénytelenítésére irá­nyuló kereset elutasíttassék vagy esetleg a fellebbezési bíróság által mellőzött bizonyítás felvétele végett a fellebbezési bíróság ítélete feloldassék. = Ad I. : A Kúria fenntartja azt az elvi álláspontját, hogy a meg­támadási okokat a keresetlevélben kell előadni. L'. a fenti 13. sz. esetet és jegyzetét. — Ad II. : L. még a fenti 14. sz. esetet és az ott idézetteket. 85. Az Ügyvédi Rendtartás 72. §-ának alkalmazá­sában a tudomásra jutás akkor is fennforog, ha a tudo­másszerzés a megkívánt gondosság kifejtése mellett föl­vehet°- (Kúria 1930. ápr. 11. P. VI. 5324/1928. sz.) = Ügyvéd elleni kártérítési követelés elévülésének kezdőidőpontjára 1. még Mjogi Dtár XVII. 49. 86. /. Az anyagi jog értelmében az, aki másnak valamely jogvédte érdekét jogellenesen és vétkesen bár csak közvetve is megsérti, köteles a másiknak az ebből eredő kárát megtéríteni. — 77. Az így bekövetkezett kárért való felelősség azt is terheli, aki a kártokozó cselek-

Next

/
Oldalképek
Tartalom