Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXIII. kötet (Budapest, 1931)

108 Magánjogi Döntvénytár. az az álláspontja, hogy mindaddig, míg a kereseti csereszerződést érvényesnek megállapító jogerős ítélet hatályban áll, az érvényesnek kimondott jog alapján teljesítést követelő féllel szemben viszontkereset, a megítélt jog megdöntése végett, más jogi álláspont felvetése vagy új tények felhozása útján sem támasztható. Ezért a fellebbezési bíróság a kereset és a viszonkereset elbírálásánál helyesen indult ki abból, hogy a hivatkozott perben hozott harmadbírósági ítélet a csereszerződés érvényét, amelynek teljesítését felperes e perben követeli, már megállapította, ennélfogva felperesnek a csereszerződésre alapított joga ítélt jog lévén, a korábbi jogalapon sem új kereset, sem viszontkereset útján újból a bíróság elé nem vihető, még más tények felhozása esetében sem. Ebből pedig okszerűen következik, hogy a fellebbezési bíróság azáltal, hogy érdemben nem bírálta el — alperesnek a cseretárgy megsemmisülésére és felperes idegen állampolgárságára nézve a viszontkereset megalapozására — felhozott új tényállításait, eljárási szabályt nem sértett, mert eme kérdések vizsgálatát — a kifejtettek szerint — a csereszerződés érvényességét megállapító korábbi ítélet jogereje meggátolta, ennélfogva alperesnek erre vonatkozó felülvizsgálati panaszai nem alaposak. III. Alapos azonban felperesnek az a panasza, hogy őt a fellebbezési bíróság a f—i 126. sz. tkvi betétben felvett alperesi ingatlanilletőségre vonatkozó tulajdoni igényével téves okokból utasította el. A keresetlevélhez másolatban A) alatt csatolt, 1916. szeptember 29-én kelt ajándékozási szerződésnek címzett, a perbeli csereügyletről kiállított okirat tartalma szerint ugyanis alperes azt is kötelezte, hogy felperesnek a f—i 126. sz. tkvi betétben felvett ingatlanból, őt utóöröklés címén megillető illetőségeket is a tulajdonába adja. A 35. sorsz. előkészítő irathoz F) alatt csatolt hitelesített tkvi betétmásolatból megállapítható, hogy alperes a kérdéses ingatlan 12/216-od részét valóban tulajdonul megszerezte a csereszerződés megkötése után és csak később. 1925. szeptember 5-én kelt 4060/1925. tk. sz. végzéssel kebeleztetett be ez ingatlanilletőség tulajdonjoga az 1920. február 18-án kelt adás-vételi szerződés alapján K. Lajos és felesége javára. Az ingatlannak későbbi és másodszori elidegenítése azonban nem szolgálhat akadályául annak, hogy felperes alperes ellen a korábban érvényes szerződéssel megszerzett tulajdonjogát érvényesítse, amitől azonban a fellebbezési bíróságnak megtámadott elutasító ítéleti rendelkezése megfosztaná. Ez okból a kir. Kúria, a felperes felülvizsgálati kérelme folytán, a fellebbezési bíróság ítéletének a f—i 126. sz. tkvi betétben felvett ingatlanra vonatkozó elutasító rendelkezését megváltoztatta, ez ingatlanilletőségére is felperes tulajdonjogát a csereszerződés alapján megállapította, a fentforgó tkvi akadály folytán azonban alperest a tkvi átírás tűrése helyett a tulajdonjog bekebelezésére alkalmas okirat kiadására, illetőleg