Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXIII. kötet (Budapest, 1931)

Magánjogi Döntvénytár. 107 Márpedig a feleknek a csereügylet megkötésekor az volt a feltevése, ű°gy egymásnak gazdaságilag használható ingatlanokat juttatnak. Az pedig kétségtelen, hogy a cserevilla építkezési módja és építkezésének az anyaga oly rejtett hiánynak tekintendő, amelyért a tulaj donátruházó felelősséggel tartozik, amelynek tudatábanjaz alperes a csereügyletet nem kötötte volna meg. Alperes ugyan ezt a kifogást, viszonkereset alakjában, az ítélt dolog okából itt nem érvényesítheti, viszont azonban nem lehet elzárni attól, hogy ez a kifogása mégis figyelembe vétessék, mert az alperesi csereingatlanok, illetve az utóöröklési joggal terhelve volt ingatlanjutalékok tulajdonjogának megítélésével az alperest a legkirívóbb és legsúlyosabb méltánytalanság érné. (Summum jus summa injuria.) El kellett tehát felperest keresetével utasítani, mert nem hivatkozhatik az ítélt dolog anyagi jogi hatásaira, illetve a szerződés érvényességének jogerős bírói kimondásának ellenére sem kérheti a csereszerződés teljesítését. Nincs ugyanis kizárva az, hogy az ügylet hatályosságának jogerős kimondása ellenére is a jogerő után, de a szerződés teljesítése előtt egész a jogügylet kötéséig visszamenőleg kiható, a kötéskor fennforgó, de a fél vagy a felek által nem ismert ügydöntő tényeket, illetve kifogásokat a jogaiban sértett fél a teljesítés iránti perben felhozhassa. (Szegedi kir. ítélőtábla 1929. máj. 2. P. III. 256/1928. sz.) Indokok : Felperesnek a sz—i 2616. sz. betétben és a f—i 126. sztjkvben foglalt ingatlanokra támasztott tulajdonjogi keresetét a kir. ítélőtábla elutasította és erre vonatkozólag az elsőbíróság elutasító ítéleti rendelkezését helybenhagyta, mert a felperesnek a per során nem sikerült bizonyítania, hogy ezek az ingatlanok az alperes tulajdonát képezik és hogy telekkönyvileg is az alperes nevére vannak írva. Ez a megállapítás azonban nem akadálya annak, hogy felperes a szerződésből folyólag ezen igényét esetleg harmadik személyekkel szemben peres úton ne érvényesíthesse. (Kúria 1929. nov. 22. P. V. 4556/1929. sz.) Indokok : I. A csereszerződés, amelynek teljesítését felperes a perben alperestől követeli, a peresfelek között jött létre, így nem sértett a fellebbezési bíróság alaki szabályt azzal, hogy a keresetet 0. Janka perbenállása nélkül — akire alperes a csereszerződéssel szerzett ingatlant átruházta — elbírálta, mert felperessel szemben a csereingatlanok szolgáltatására egyedül alperes vállalt kötelezettséget, tehát a szerződés teljesítését felperes csak az alperestől igényelheti. E perben lényegtelen az, hogy a felperes által cserébe adott p—i ingatlan bűnügyi zárlat alá került-e s hogy annak bérjövedelmét a zárgondnok hogyan számolta el, mert a pernek az 0. Janka nevére átírt p—i ingatlan tulajdona és birtoka nem tárgya ; ezért nem sértett a fellebbezési bíróság eljárási szabályt azzal, hogy mellőzte az alperes által hivatkozott 5860/1920. tk. számú iratok beszerzését. II. A Pp. 411. §-ának 2. bekezdése szerint a bíróság az ítélet jogerejét hivatalból veszi figyelembe, ezért nem helytálló felperesnek a felek között lefolyt, a bpesti kir. törvényszék előtt megindított 3. P. 36,993/1921. számú perben hozott jogerős ítélet figyelembevétele miatt emelt panasza, mert a fellebbezési bíróság a kérdéses csereszerződés érvényességének kérdésében hozott jogerős ítéletet döntésénél, még a felek kölcsönös beleegyezésével sem mellőzhette ; minthogy pedig alperes viszontkeresetét nem új jogalapra fektette, más tények felhozása pedig magábavéve az ítélt dolog magánjogi hatását meg nem szünteti, mindezeknél fogva helyes a fellebbezési bíróságnak