Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXIII. kötet (Budapest, 1931)

Magánjogi Döntvénytár. 9r» meg és hogy az ellenérdekeltek az ügyészségi megszüntető' határozat dacára is lényegileg a feljelentés behatása alatt voltak egyezkedésre hajlandók. Az 1874 : XXXIV. tc. 54. és 55. §-ain sarkalló bírói gyakorlat szerint (. . . mint a fejben II. alatt . . .). A jelen esetben tehát a felperesek tiszteletdíja a javukra a címen kikötött, egyességileg befolyt 16,600 P-nyi összeg 15 %-ának 60 %-ban, vagyis 1494 pengőben volt megítélendő. 1 Ezért az alperest ebben a szintén törlesztetlen 1494 pengőben is el kellett marasztalni. A rendelkező részben foglalt összeggel ekként a felpereseknek ez ügyből kifolyóan támasztható összes munkadíj és tiszteletdíjkövetelése ítéletileg rendezve van. = Ad I. : V. ö. Mj. Dtár XIX. 63. alatt közölt határozatot, mely szerint a megbízás visszavonására való jogról nem lehet lemondani. A MTK. jav. szerint a felmondás jogáról csak a megbízott mondhat le, de ilyen esetben is fontos okból helye van felmondásnak (1629. § 3. bek., v. ö. az I. tervezet 1673. § 3. bek. indokolásával). 70. Ha a házasuló a másik féllel nem közölte, hogy ismétlődő súlyos betegségben szenved, ezzel a másik felet lényeges személyi tulajdonsága tekintetében megtévesztette. (Kúria 1930. ápr. 1. P. III. 2788/1929. sz.) Indokok : A Pp. 270. §-ának megfelelően és az iratok tartalmával egyezően megállapított, meg nem támadott tényállás szerint, a felperes házasságának megkötése előtt, 1926. november havában kezdett az alpereshez sűrűbben is járni és 1926. november havában tartotta meg az alperessel az eljegyzését. Ennek megtörténte után, 1926. december végén közölte az alperes a felperessel, hogy a nyakán forradások vannak, mire a felperes azt felelte, hogy azokat látta. Ugyancsak a jegyességi viszony alatt azt is közölte az alperes a felperessel, hogy a könyöke fáj,, mert azt megütötte. Hasonló közlést tett az alperes atyja is a felperes atyjának és a felperes nővérének. Az se vitás, hogy az alperes jobblábának a kis újja le van vágva. A felperesnek meg nem cáfolt előadása szerint ő ezt az életközösség megszűnésének a napján látta meg. A fentebb megjelölt módon megállapított és meg nem támadott tény az is, hogy az alperes hol a csontokban, hol pedig a nyirokmirigyekben helyhezkötöttséggel jelentkező tuberkulótikus betegségben szenved. Ennek következménye volt az alperes lába ujjának elvesztése és a nyakmirigyek elgennyedése, ami a nyakon látható hegeket okozta. Ennek következménye a könyök megbetegedése is, amely Eöntgenkezeléssei