Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXIII. kötet (Budapest, 1931)

Üli Magánjogi Döntvénytár. gyógyítható. Általában véve az alperes betegsége nem gyógyíthatatlan, hanem gyógyítható és nem fertőző betegség és betegségének lényegéről az alperes nem tudott és nem is tudhatott. Habár a tényállás szerint betegségének a lényegéről az alperes nem is tudott, abból a körülményből, hogy a lábának egyik új ját le kellett vágni és ezt követően, bár több idő múlva, nyakán oly betegség keletkezett, amit a tényállásnak meg nem táraadott anyaga szerint az orvos Eöntgensugárral kezelt, úgy az alperesnek, mind pedig a szüleinek tudniok kellett, hogy az alperes ismétlődő súlyos betegségben szenved. Erre mutat az is, hogy úgy az alperes, mind pedig az édesatyja szükségesnek találták annak a közlését, hogy az alperesnek a könyöke fáj. noha szerintük az csak megütés következménye volt. Ebből folyóan azzal, hogy a felperessel se az alperes, se pedig a szülei nem közölték, hogy az alperes ismétlődő súlyos betegségben szenved, a felperest az alperesnek egészségi állapota tekintetében megtévesztették. Ez a megtévesztés pedig lényeges személyi tulajdonságra vonatkozik, mert a házasság már lényegénél és céljánál fogva a házasfeleknél bizonyos testi és lelki tulajdonságokat, így különösen a testnek és léleknek egészségét kívánja meg. Minthogy pedig a felperesről, mint gazdálkodóról, életviszonyainál fogva is feltételezhető, hogy házasságát az alperessel nem kötötte volna meg, ha tudja, hogy az alperes ismétlődő súlyos betegségben szenved és így hiányzik a házasságnak egyik lényeges és a felperes által létezőnek hitt előfeltétele, mert abból magából, hogy az alperes nyakán forradásokat látott és hogy az alperes könyöke fáj, az ez utóbbiról történt közlés módja következtében is az alperes ismétlődő betegségéről a felperes nem tudhatott : a kir. Kúria megítélése szerint a felperest nem lehet jogszerűen arra kötelezni, hogy az alperessel oly házasságban éljen, aminek egyik lényeges és a házasság megkötésekor létezőnek hitt előfeltétele hiányzik. Az iratok szerint keresetét a felperes az elenyészési határidőn belül nyújtotta be. Oly tények pedig nincsenek a fellebbezési bíróság ítéletében megállapítva, amelyekből arra lehetne következtetni, hogy a felperes a házasságot utólag helybenhagyta (Ht. 65. §). Ily tényállításokat az alperes maga se tett. Mindennél fogva a felperes felülvizsgálati kérelme következtében a kir. Kúria a fellebbezési bíróság ítéletét megváltoztatta és a peresfelek házasságát a Ht. 55. § alapján érvénytelennek nyilvánította. = Epilepszia elhallgatása: Dtár 3. f. XXIII. 30., XXV. 178., 4. f. II. 234. — Mjogi Dtár X. 120., XIX. 52., XXII. 5. — Megtévesztés elmezavar tekintetében : Dt. 3. f. XXV. 177., 4. f. VI. 5.