Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXIII. kötet (Budapest, 1931)

Magánjogi Döntvénytár. 79 legitimációjával az ítélet nem foglalkozik. A Kúria azzal, hogy a legitimáció vizsgálata nélkül a bontóokot érdemben elbírálja, hallgatólag elismeri, hogy az elmebeteg házastárs lehet alperes a házassági felbontó perben. A Kúriának ezzel ellentétes régebbi álláspontja (P. III. 6501/XIX. 3. 1924.) a HT. 87. §-ának téves értelmezésén alapult és ellentétben állott a Pp. 645. § 2. bekezdésével is. V. ö. Szentirmay Ödön : «Az elmebeteg házastárs bontóperbeli jogképessége*, Jogállam 1926. márciusi és Szladits : «Bontóper az elmebeteg házastárs ellen», Jogt. Közi. 1926. évi 8. szám. 59. I. Az örökbefogadási szerződés magánjogi vonatkozásban való érvényességéhez kormányhatósági megerősítés a kir. Kúria gyakorlata szerint nem szükséges. — II. Habár azonban ekként a kormányhatósági megerősítés a törvénynél fogva az örökbefogadási szerződésnek nem érvényességi kelléke, azt a felek ilyenül kiköthetik. — III. Kikötés esetében is a szerződés a bekövetkezett megerősítésnél fogva a megkötés időfontjától hatályos. —IV. A házastársak örökösödési szerződésének azok a rendelkezései, melyekkel egymás vagyonában a túlélő házastársnak kölcsönös öröklési jogot biztosítanak, hatályukat vesztik, ha a házastársak utóbb valakit közösen örökbe fogadnak. (Kúria 1929. okt. 17. P. 7872/1927. sz.) Indokok : (. . . Mint a fejben I—III. alatt . . .) Ennélfogva, noha az örökhagyó és az alperes házastársak által a felperesek örökbefogadására nézve kötött szerződés hatályosságának feltételéül annak kormányhatósági megeró'sítése kiköttetett és ez a megeró'sítés csak az örökhagyó halála után következett be, a szerződés megkötésének időpontjától hatályos. Errevaló tekintettel nem sértett jogszabályt a fellebbezési bíróság annak a megállapításával, hogy a felpereseknek, mint örökbefogadott gyermekeknek, öröklési joga az örökhagyó után annak dacára megnyílt, hogy az örökbefogadási szerződés kormányhatósági megerősítést csak az örökhagyó halála után nyert. Ami pedig azt a kérdést illeti, hogy a felperesek öröklési joga az örökhagyó és az alperes között az örökbefogadási szerződést megelőzően kötött kölcsönös örökösödési szerződésre tekintettel miképpen érvényesül, megfelel az anyagi jogszabályoknak a fellebbezési bíróságnak az a döntése is, hogy a felpereseknek az örökbefogadás folytán a korábbi örökösödési szerződés ellenében törvényes örökrészhez, nem pedig kötelesrészhez van joguk. Az örökösödési szerződés ugyanis, amely az alperesnek és