Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXIII. kötet (Budapest, 1931)
80 Magánjogi Döntvénytár. az örökhagyónak biztosítja kölcsönösen a közülök eló'bb elhaltnak vagyonában az öröklési jogot és az örökbefogadási szerződés, amelynek következtében törvénynél fogva, só't ebben az esetben a szerzó'dés kikötésénél fogva és az alperes vagyonában ugyanolyan öröklési jog illeti, mintha az örökbefogadók törvényes gyermekei lennének, az öröklés tekintetében egymást kizáró tartalmuknál fogva egymás mellett nem állhatnak meg, hanem az általános jogelveknek megfelelően, az ellentétes örökösödési rendelkezések közül az utóbbi lerontja az előbbit. Vagyis azzal, hogy az örökhagyó és az alperes a felpereseket örökbefogadták a nélkül, hogy ezeknek törvényes öröklési jogát korlátozták volna, az általuk kötött kölcsönös örökösödési szerződés külön visszavonás nélkül is egészben hatályát vesztette. Mindezeknél fogva a kir. Kúria az alperesnek a fellebbezési bíróság ítélete ellen kizárólag anyagi jogszabály megsértése címén emelt felülvizsgálati panaszát elutasította. = Ad I. : Ugyanígy : Dtár régi f. XII. 162., új f. I. 61. — Ellenkező de lege lata az irodalomban uralkodó felfogás (és közigazgatási szempontból az igazságügyminisztériumi gyakorlat), de lege ferenda a MTK. jav. 207. § 1. bek. — Ad IV. : Az örökbefogadás öröklési jogi hatásának ilyen irányú kiterjesztése megfelel a magyar jog szellemének, mely szerint az örökbefogadás lényegében törvényes öröklési kapcsolat létesítése. 60. Nem állapított meg bontóokot a Kúria, midőn a bontást kérő fél a házassági együttélés alatt idegen nővel folytatott szerelmi viszonyával az erkölcsi törvény ellen a maga részéről is súlyosan vétett. (Kúria 1930. febr. 6. P. III. 2047/1929. sz.) Indokok : A felperesnek felülvizsgálati panasza szerint a fellebbezési bíróság a Pp. 270. §-ában foglalt jogszabály megsértésével tulajdonított V. Eezső és K. István tanuk vallomásának csak annyiban hitelt, amennyiben vallomásukat W. Eózsi tanú vallomása megerősíti. Ez a panasz azonban azért alaptalan, mert nem okszerűtlen a fellebbezési bíróságnak az a megokolása, amelynél fogva elfogultnak tartja annak a két tanúnak a vallomását, akik V. Verának vérszerinti rokonai, akivel a felperes már évek óta és a per folyama alatt is szerelmi viszonyt folytatott, az évek folyamán két gyermeket is nemzett, akik tehát nyilván érdekelve vannak abban, hogy a felperesnek a házasság felbontására ismételten eredménytelenül tett kísérletei után ezúttal beadott bontókeresete sikerrel járjon és V. Verának az alperestől való elválás esetére tett házassági ígérete akadálytalanul beváltható legyen.