Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXIII. kötet (Budapest, 1931)

Magánjogi Döntvénytár. 73 veszi át, sőt azon túl is megy, mert nem kíván keresetindítást (vagy erre adott megbízást) : elég a komoly bontási szándéknak bármilyen formájú nyilvánítása. 54. Azt a kedvezőtlen körülményt, hogy a közös használat a gazdasági vagy kényelmi szempontoknak nem felel meg, a közös dolog társtulajdonosainak bármelyike — megfelelő egyezkedés hiányában — csakis a tulajdonközösségnek árverés útján való megszüntetése szorgalmazásával enyésztetheti el. (Kúria 1929. dec. 11. P. III. 661/1929. sz.) Indokok : A s—i 1365. sz. telekkönyvben 1. sor. és 171. hrsz. alatt felvett házas belsőtelek a peresfelek közös és egyenlő arányban való tulajdona. Nem vitás, hogy felek ehhez a belső telekhez tartozó kert használata tekintetében megegyeztek, azt természetben felosztva használják, a lakóházat, az istállót és a kamrát pedig az udvarral együtt 1924. évi január hó 20-ik napja óta kizárólag az alperesek birtokolják. Minthogy alperesek ezeknek az általuk egyedül birtokolt ingatlanrészekhez való kizárólagos használati jogukat nem bizonyították, kétségtelen, hogy felperesek ezeknek az ingatlanrészek két eszmei hányaduk szerint az alperesekkel közös és osztatlan együttes birtoklására jogosítva vannak. Felpereseknek ezt a jogát nem zárhatja ki, sőt egyáltalában nem is érintheti az a körülmény, hogy a közös használat a gazdasági vagy kényelmi szempontoknak nem felel meg, nem pedig azért, mert ezeket a kedvezőtlen körülményeket a közös dolog társtulajdonosainak bármelyike — megfelelő egyezkedés hiányában — csakis a tulajdonközösségnek árverés útján való megszüntetése szorgalmazásával enyésztetheti el. A fellebbezési bíróságnak ezzel ellenkező álláspontja és azon alapuló az az ítéleti indokbeli kijelentése, hogy a kérdéses ingatlanrészeknek tényleges közös birtoklása természetben meg nem valósítható és így a közös birtokláshoz való jognak elvileg való megállapítása is szükségtelen, nyilvánvalóan téves. = A fenti határozat kizárni látszik a kezelés módjának bírói megállapítására való jogot, amit az eddigi gyakorlat elismert. (Mjogi Dtár X. 103., XIV. 33., XVI. 103.) — V. ö. még Mjogi Dtár IV. 123., mely szerint a birtoklásban való megegyezés" hiányában a kizárólagos részbirtoklás nem követelhető. 55. Abban az esetben, ha valaki közeli rokonának terhes szolgálatot teljesít s érdekében kiadásokat tesz,