Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXII. kötet (Budapest, 1930)

Magánjogi Döntvénytár. 33 a bankra történt engedményezés folytán készpénzkölcsöntartozássá változott, amelyre nézve átértékelésnek helye nincsen ; mert a felperes követelése az alperessel szemben való jogviszonyban, amiről a perben egyedül lehet szó, eredeti jellegét nem vesztette el, továbbra is építkezésből eredő követelés maradt és az alperessel szemben való jogviszonyban nem vált készpénzkölcsöntartozássá azáltal, hogy a felperes a banktól kölcsönt vett fel és az alperes elleni követelését a pénzintézetre engedményezte. Az egj'es magánjogi pénztartozások átértékeléséről szóló és 88. § -a értelmében az eljárás bármely szakában folyamatban levő ügyben alkalmazandó 1928. évi XII. t.-c. 7. §. 1. bek. értelmében a község magánjogi tartozását az átértékelésből kizáró 6. §. nem nyer alkalmazást ingatlan kisajátításából vagy vételéből eredő pénztartozásokra. Ezzel kapcsolatban a törvényjavaslat miniszteri indokolása rámutat arra, hogy ha a törvényhatóság a pénzszolgáltatás ellenében értékálló ellenszolgáltatást kap, ez a körülmény a 6. §. rendelkezésének alkalmazását méltánytalanná, károssá és igazságtalanná tenné. A jelen esetben alperes község a kikötött vállalati összegért egy 200.000,000 K, azaz 16,000 P értékű kántorlakot, tehát értékálló ellenszolgáltatást kapott, a vállalati összeg átértékelésének ennélfogva helye van. Ez alól alperes a letétbehelyezés folytán sem vonhatja KÍ magát, mivel a magyar korona értékcsökkenése következtében az 1923. augusztus 29-én letétbe helyezett 12,696 korona a felperes követelését már nem fedezte és így felperes azt végkiegyenlítésül elfogadni nem tartozott. Az átértékelés mérve felülvizsgálati panasszal megtámadva nincsen. A kamatok tekintetében azonban alperes felülvizsgálati panasza annyiban alapos, hogy a megítélt követelés után a törvényes kamat csak a lejárattól jár, felperes követelése pedig lejárttá csak a kereset beadásával lett; a korábbi elszámolási felszóítás azt lejárttá nem tette annál kevésbé, mert a vállalati összeg a szerződés szerint csak az építési segély tényleges kiutalása után volt fizetendő, ami be nem következett. Ez okból a kamatok tekintetében az alperes felülvizsgálati kérelmének helyt adni, azokra nézve a rendelkező rész szerint határozni, egyebekben azonban az alperest felülvizsgálati kérelmével elutasítani kellett. Minthogy az alperes felülvizsgálati kérelme csak a kamatokat illető csekély részében vezetett sikerre,, alperes a Pp. 508. és 543. §-ai értelmében a felülvizsgálati eljárási költségben is marasztalandó volt. = A törvénynek erősen kiterjesztő értelmezése a törvény indokolására alapított érveléssel. A határozatban kifejeződő felfogás a nem tiszta pénzMagánjogi Döntvénytár. XXII. 3