Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXII. kötet (Budapest, 1930)

Magánjogi Döntvénytár. Jogszabály ugyan az, hogy a sértett beleegyezése nem szünteti meg a személye ellen irányuló cselekmény jogellenes seget, ha a sértő a beleegyezést a sértett fogyatékos elmetehetsegének, tapasztalatlanságának, könnyelműségének, függő vagy megszorult helyzetének, vagy a nála elfoglalt bizalmi állásának kihasználásával tisztességtelen befolyással szerezte meg. A kifejezetten nem vagyoni kár megtérítése a bíróság szabad belátására van bízva, mert az elégtétel a szenvedett erkölcsi sérelem jóvátételére irányulván, a sérelem jellegét, nagyságát, jelentőségét, kihatásait az erkölcsi kár megállapítására jogos alapul elfogadhatását, vagyis az elégtételnyujtás előfeltételeit egyedül az adott eset körülményei s a felek egymáshoz való viszonyának gondos mérlegelésével s az elkövetés módja s az eset körülményei szerint alkalmazandó méltányosságnak is a figyelembevételével lehet és kell elbírálni. Azonban nős férfivel, ennek tudatában, sőt egyenesen azzal a figyelmeztetéssel, hogy nős embernek nem lesz; a barátnője s annak az ígéretnek, hogy az alperes nejét el fogja taszítani magától — megszerzésével az alperessel ágyassági viszonyra lépés a felperes részéről is kétségtelenül jogellenes és súlyosan a jó erkölcsökbe ütköző cselekmény, s a felperesnek az a magatartása, hogy alperesnek «fényes ígéreteit)) elfogadva, az erkölcstelen viszonyt a maga részéről is a magántitkárnői állással leplezte, életkorára is figyelemmel nem volt az alperes tapasztalatlanságára visszavezethető s ebből folyólag és súlyos erkölcsi beszámítás alá eső megtévelyedésénél fogva is ezzel kapcsolatos könnyelműsége, mint nem az élettapasztalat hiányából eredő, hanem az erkölcstelen helyzet minél kedvezőbb kihasználására irányuló életfelfogásból fakadó magatartás, sem szolgálhat alapul arra, hogy az eset körülményei szerint ebből folyólag az alperessel szemben erkölcsi kártalanítási igényt jogszerűleg érvényesíthessen s így a felperesnőnek tudtával csupán színleges s általa is leplezett magántitkárnői alkalmaztatása senTesik az alperesnél elfoglalt függő helyzet és bizalmi állás fogalma alá, melynek kihasználásával történt volna az alperes részéről a felperes beleegyezésének megnyerése s e szerint az erkölcsi kár megállapíthatására minden alap hiányzik. Mindezekből jog- és okszerűleg következik továbbá az is, hogy a peresfelek viszonyában az alperes kártalanítási felelősségének megállapítására alapul szolgálható csábítás jogi alkotó elemei fenn nem forognak ; és következik az is, hogy a felperesnek súlyosan a jó erkölcsökbe ütköző e viszonyba való beleegyezése jogilag semmiként sem menthető s ekként az ő személye ellen irányuló alperesi