Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXII. kötet (Budapest, 1930)

Magánjogi Döntvénytár. peres, az E) alatti nyilatkozatot pedig E. József felperes két-két tarrn jelenlétében, felolvasás, megmagyarázás után, alperesek pedig a kiskunfélegyházai kir. közjegyző előtt aláírták. így azok érvényes alakban állíttattak ki s azokban meg vannak jelölve a jogügyletben résztvevő felek. Az eladott ingatlanjutalékokra vonatkozóan mindkét felperesi nyilatkozat félreérthetetlenül magában foglalja, hogy a felperesek eladták az atyjuk, néhai R. Antal után örökölt, a szanki határban fekvő összes ingatlanaikat. Az eladott ingatlanoknak ily körülírása mellett nem lényeges az, hogy az ingatlanok telekkönyvi szám és helyrajzi szám szerint nincsenek megjelölve. Az ellenszolgáltatást képező vételárra nézve pedig a D) alatti okirat 1000 korona vételárat magában foglal. Az E) alatti okiratban nincsen ugyan tüzetesen megjelölve a vételár, de tartalmazza R. József eladónak azt a kijelentését, hogy a vételárat 400 korona híján felvette, a 400 korona vételárhátralék a telekkönyvi átruházás után lesz kifizetve. R. József felperes fenti nyilatkozatának a per többi adataival való egybevetése mellett, nevezetesen, hogy 1919. évi július havában a felpereseknek nagynénje özvegy V. József né R. Juliánná és testvérei özvegy K. Ferencné R. Eszter, M. Jánosné R. Etel, R. István és R. Mihály is eladták a szánki 509. sz. betétben 1—7. sorszám alatt felvett ingatlanokból az őket, t. i. a testvéreket a felperesekével egyenlően megillető jutalékaikat és pedig a felperesek testvérei 2555 korona 55 fillér vételárban, amely adásvételi szerződéshez a nevezett felperes, az E) alatti nyilatkozata értelmében, mindenekben hozzájárul és hogy ő a vételárból a 400 koronán felüli részt, a nyilatkozat aláírásakor megkapta, a kir. Kúria úgy találta, hogy a vételár az E) alatti (okiratban) adásvételi szerződésben is határozottan meg van jelölve, ha nem is kifejezetten a 2555 korona 55 fillérben, de legalább az okiratban kitüntetett hátralékos 400 koronában. A kifejtettek szerint a D) és E) alatti okiratokban az ügyletet létesítő feleknek szerződési akaratát tartalmazó kijelentései bennfoglaltatnak, meg vannak azokban jelölve az ingatlanok és ellenszolgáltatások, így a peres felek közt a 4420/1918. M. E. számú rendelet 1. §-ában, illetve a kir. Kúria jogegységi tanácsa által hozott 27. számú polgári döntvényben foglalt követelmények szerinti adásvételi jogügylet létrejött, és az alperesek a kérdéses ingatlanjutalékokra nézve a tulajdonjogot adásvételi szerződés alapján érvényesen megszerezték. Hogy az eladott ingatlanjutalékoknak vételára tulajdonképpen mi volt, és hogy abból valamely részlettel a vevők hátralékban vannak-e? az ügylet létrejöttének lényegét nem érinthetik, az ügylet érvénytelenségét maguk után nem vonhatják, azok csak a felek közt, a jelen per keretén kívül eső külön elszámolás tárgyát képezhetik.