Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXI. kötet (Budapest, 1929)

Magánjogi ltonivénytár. 63 járásbíróságnak P. -2946/2 1946. szám nlalt és a pécsi kir. törvényszék mint fellebbezési bíróságnak Pf. III. 139/20 1917. szám alalt hozott ítéletével a lefoglalt ingók egy része a lefoglalás alól feloldatván s azoknak csak egy és pedig az 1915. október 2í-én kötött szerződéssel elvonni szándékolt része hagyatván zár alatl, a per és fellebbezési költségek a felek között kölcsönösen megszüntetve lettek : a lefoglalt ingók egy részére tehát az elsőrendű alperes tulajdonigénye jogerősen megállapíttatván, a per és fellebbezési költségek megszüntetése ennek volt jogszerű következménye; a nem vitás tényállás szerint pedig a zár alatt hagyott ingóságok jogtalan elidegenítése miatt harmadrendű alperes lett sikkasztás vétsége miatt megbüntel\e 11l. sz. iratok), az tehát csupán harmadrendű alperesnek eg\éni cselekménye, mely a kielégítési alap elvonásában jelentkező s mindhárom alperes terhére rótt jogellenes cselekménnyel nem áll összefüggésben; a nem vitás tényállás szerint továbbá az elsőrendű alperes által a felperes ellen érvényesített újabb igényper mulasztási ítélettel lett befejezve, s ebben a költségek szintén megszüntetve lettek. Jogszabály azonban, hogy csak a károsító cselekménnyel okozati összefüggésben álló anyagi hátrányokért tartozik a károsító fél felelősséggel, a részben sikkerre vezetett igényperben megszüntetett, másrészről éppen az alperes mulasztása folytán keletkezett marasztaló ítélettel megszüntetett perköltségek felmerülte az alperesek jogellenes s a kielégítési alap elvonásában jelentkező cselekményével okozati összefüggésbe nem hozható, hanem azok a per eredményének jogerős határozaton nyugvó okszerű folyományai; ekként ezek a költségek alapjában véve a kártérítésre vonatkozó anyagi jogi alapra visszavezethetők nem lévén, az ezekre vonatkozó egyéb panaszokkal nem kellett foglalkozni, ennélfogva ezekre nézve a kereset elutasítása az anyagi jognak megfelel. = Tartás és kártalanítás viszonyáról 1. Mjogi Dtár XII. 4., XI. 160., VI. 6(i., 89. Dtár IV. f. I. 144., II. 117. — Összejátszás kielégítési alap elvonása végett Mjogi Dtár XII. 41.; 17. polj;. jogegvs. döntv. Mjogi Dtár XI. 157. — (Szladits Jogi. Közi. 1917. 21— 23. sz.), Mjogi Dtár XI. 120.,- 121., X. 114., 152., IX. Ily., 210. sz. — Kártérítésre iránvadó időpont: Mjogi Dtár XVII. 37., 38., 102., XVI. Ki., XV. 67., 127., XII. 115., 116. sz. 43. Az olyan szerződés, melyben a felek egy harmadik személyről is akartak gondoskodni, harmadik javára szóló szerződés, amelyből az annak megkötéséről közvetlen tárgyalások alapján tudó harmadik személy már a szerződés megkötésével közvetlen jogokat szerzett, annak dacára is, hogy a felek őt annak megkötéséről külön nem értesítették és hogy ö a szerződés aláírásakor a megállapított tényállás szerint jelen sem volt. (Kúria 1928. márc. 7. P. VI. 6154/1926. sz.)