Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXI. kötet (Budapest, 1929)

64 Magánjogi Döntvénytár. Indokok : I. A kir. Kúria a felülvizsgálati kérelemnek a fellebbezésre való utalásait nem vehette figyelembe, mert a felülvizsgálat a Pp. 527. §-ának rendelkezéseiből kitűnőleg oly önálló perorvoslat, amelynek tartalma más perbeli beadványokra vonatkozó utalásokkal nem pótolható. III. A fellebbezési bíróság által szabályszerűen megállapított tényállás szerint a felperes ügyvéd azt a szerzó'dést, amelyben az alperesek magukat Sz. Ferenccel szemben a zalaegerszegi «Arany Bárány)) vendéglő nyolc évi bérbevételére kötelezték, az alperesek tudtával készítette. Megállapította a fellebbezési bíróság azt is, hogy e szerződés megkötésével és annak a kiállításával járó ügyvédi költségek, dijak és mindennemű illetékek is. Az alpereseknek úgy a szabályszerűen megállapított és a felperessel folytatott előzetes tárgyalásokból, mint a bérleti szerződés 28. pontjából is tudniok kellett azt, hogy a felhívott szerződési kikötés a felperes érdekeiről, vagy egyúttal a felperes érdekeiről is akart gondoskodni. E szerint a bérleti szerződés 28. pontja oly harmadik javára szóló szerződés, amelyből az annak megkötéséről tudó, még pedig az alperesekkel történt közvetlen tárgyalások alapján tudó felperes már a szerződés megkötésével közvetlen jogokat szerzett. Szerzett pedig annak dacára is, hogy az alperesek a szerződést fogalmazó felperest annak megkötéséről külön nem értesítették és hogy a felperes a szerződés aláírásakor a megállapított tényállás szerint jelen sem volt. Az alperesek és a bérbeadó Sz. Ferenc utólagos megállapodása alapján tehát az alperesek a felperes által a szerződés megkötésével közvetlenül és véglegesen megszerzett ügyvédi díjkövetelés teljesítését még abban az esetben sem tagadhatták volna meg, ha a fellebbezési bíróság nem is állapította volna meg azt, hogy Sz. Ferenc a bérleti szerződés e pontját az alperesek erre vonatkozó kívánsága dacára sem volt hajlandó utólag hatályon kívül helyezni. Az anyagi jog megsértése okából e címen támasztott panasz tehát szintén nem áll meg. — Harmadik javára szóló szerződés !. Mjogi Dtár XVIII. -47.; XVII. 62., XII. 63.; X. 38., 176.; VIII. 31.; VII. 85.; IV. ÍU,; Dtár IV. f. L 228. 44. Ahhoz, hogy a gazdasági lehetetlenülés megállapítható legyen, szükségképpen oly nagynak, jelentékenynek kell annak a különbözetnek lennie, amely mint vagyoni hátrány, illetve előny akár az eladót, akár a vevőt adott esetben éri, hogy a szerződés ha-