Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXI. kötet (Budapest, 1929)

Magánjogi Döntvéiit/lár. 43 zése szerint is az az alkalmazott, akit a m. kir. Államvasutak a szolgálatból szabályellenes felmondással bocsátott el, vagy a létszámból szabályellenesen törölt, a törvény rendes útján magánjogi igényének az érvényesítésére s nem a szolgálatba visszavétel követelésére jogosított. Felperes tehát alperestől abból az okból, mert alperes őt a szolgálatból jogellenesen bocsátotta el, a felmondási időn túl kártérítést jogosult követelni. Felperes annak folytán, hogy alperes őí a szolgálatból jogellenesen elbocsátotta, addig az ideig, míg alperes őt a szolgálatba újból visszavette, elesett attól a fizetéstől, amelyben ezalatt az idő alatt alperestől részesült volna. Viszont azonban a nem vitás tényállás szerint felperes ez alatt az idő alatt más munkaadónál laiált alkalmazást. Felperesnek ez az alkalmaztaiása az alperes annak a bár jogtalan tényének a következtében vált lehetővé, hogy felperest a szolgálatból elbocsátotta. Az a kár tehát, melyet felperes azáltal szenvedett, hogy addig az ideig, míg alperes a szolgálati viszonyt újból helyre állította, az alperestől járó fizetését meg nem kapta, csökkent azzal az összeggel, amelyet ugyanez alatt az idő alatt más munkaadótól azért a szolgálatáért kapott, amely szolgálatnak a teljesítése az alperes kárt okozó ténye folytán vált lehetővé. Minthogy pedig az a vagyoni előny, amelyhez a károsult a kárt okozó cselekmény folytán jut, a kár összegébe beszámítandó ; s minthogy a nem vitás tényállás szerint felperes az alatt az idő alatt, míg alperes a szolgálatát igénybe nem vette, más munkaadónál teljesített szolgálatával . . . 9.891,600 K-t keresett, s alperes a tőle felperesnek járó fizetésnek az ezt meghaladó részét felperesnek hiány nélkül megfizette: alapos alperesnek az a felülvizsgálati panasza, hogy a fellebbezési bíróság jogszabálysértéssel kötelezte őt a . . . 9.891,600 K megfizetésére, minek folytán a kir. Kúria a fellebbezési bíróság ítéletének a megváltoztatásával felperest ezzel a kereseti követelésével elutasította. = Ad I. Mjogi Dtár XX. 82. Ad II.—III. Megfelel a Mj. Tvkv. Jav. 1559. §-ának. V. ö. Hitelj. Dt. XVIII. 16. 34. Az a vállalkozó, aki az építkezéshez iparvágányt és azon nyomban meg nem állítható kocsikat (lórékat) alkalmaz, felelős az üzemből másokra háramló kárért, hacsak nem bizonyítja, hogy azt a sértettnek kizárólagos saját hibája, vagy erőhatalom okozta.